„Advanced Encryption Standard” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az elején némi korr, de egy hozzáértő átnézése sem ártana, ill, a maradék korrektúrázása
1. sor:
{{korrektúra}}
<!--{{Infobox block cipher
| name = AES
16 ⟶ 17 sor:
}}-->
 
Az '''Advanced Encryption Standard''' ('''AES''') egy módszer elektronikus adatok titkosítására. A módszert a U.S. National Institute of Standards and Technology által meghirdettetmeghirdetett versenyre beküldött eljárások közül választották ki 2001-ben.<ref name="fips-197">{{cite web|url=http://csrc.nist.gov/publications/fips/fips197/fips-197.pdf|title=Announcing the ADVANCED ENCRYPTION STANDARD (AES)|publisher=United States National Institute of Standards and Technology (NIST)|work=Federal Information Processing Standards Publication 197|date=November 26, 2001|accessdate=October 2, 2012}}</ref> A kiválasztott módszer a '''Rijndael''' [[titkosítás]]on<ref>{{cite web |url=http://csrc.nist.gov/archive/aes/rijndael/Rijndael-ammended.pdf#page=1 |title=AES Proposal: Rijndael |last1=Daemen |first1=Joan |last2=Rijmen |first2=Vincent |date=9/04/2003 |publisher=National Institute of Standards and Technology |page=1 |accessdate=21 February 2013}}</ref> alapszik, amitmelyet két Belgabelga kriptográfiai szakember fejlesztett ki, [[Joan Daemen]] és [[Vincent Rijmen]], fejlesztett ki és küldött be a szervezetnek a kiválasztásra.<ref>{{Cite news |title=U.S. Selects a New Encryption Technique |author=John Schwartz |newspaper=New York Times |date=October 3, 2000 |url=http://www.nytimes.com/2000/10/03/business/technology-us-selects-a-new-encryption-technique.html }}</ref>
 
Az AES-t számos nemzetközi szervezet használja, köztük az [[Amerikai Egyesült Államok jegybankja]] is. Az eljárás a korábbi hivatalos ajánlást, a [[Data Encryption Standard]] (DES)-t,<ref>{{cite news |url=http://www.findarticles.com/p/articles/mi_m0IKZ/is_3_107?pnum=2&opg=90984479 |title=NIST reports measurable success of Advanced Encryption Standard | work=Journal of Research of the National Institute of Standards and Technology | first=Harold B. | last=Westlund | year=2002}}</ref> váltotta le. A korábbi ajánlás 1977-ben született. Az AES egy [[szimmetrikus kulcsú titkosítás]], ami azt jelenti, hogy az adatok titkosításához ugyanazt a kulcsot használják mint az adatok visszafejtéséhez.
 
Az AES-t 2001. november 26-án, az [[Amerikai Egyesült Államok szabadalmi hivatala]], a NIST hozta nyilvánosságra a U.S. [[Federal Information Processing Standard|FIPS]] PUB 197 (FIPS 197) jelzéssel ellátott dokumentumban.<ref name="fips-197" /> Ezt egy 5 éves kiválasztási folyamat előzte meg, amely során 15 módszer közül választották ki a végül elfogadott Rijndael titkosítást<!-- (További információkért lásd: [[:en:Advanced Encryption Standard process|Advanced Encryption Standard process]](angol nyelvű))cikken belül ilyen hivatkozást általában nem teszünk-->. 2002-ben az amerikai kormány első számú módszerévé vált. Az AES az ISO/IEC 18033-3 szabvány része. Az eljárás elérhető a legtöbb titkosítással foglalkozó szoftverben. Ez volt az első olyan széles körben nyilvánosságra hozott módszer, amit az amerikai [[National Security Agency]] (NSA) elfogadott mint titkos információk titkosítására használható eljárást.
 
A ''Rijndael'' név a készítők (Joan Daemen és Vincent Rijmen) nevének összevonása. Hivatalosan AES-nek csak a Rijndael kódolás azon változatát tekinthetjük, ahol a blokkméret 128 bit.
 
== A titkosítás leírása ==
Az AES a Rijndael kódolás olyan változata, ahol a blokkméret szigorúan 128 bit, a kulcs pedig 128, 192, vagy 256 bit. Összehasonlításként a Rijndael kódolásban a blokkméret és a kulcsméret is lehet akárhány32 többszörösebit 32tetszőleges bitnektöbbszöröse azzal a kikötéssel, hogy mind a kulcs, mind a blokkméret minimum 128 és maximum 256 bit lehet.
 
Az AES 4x4-es mátrixokat{{jegyzet|A mátrixokat a bemenetből úgy építik fel, hogy veszik az első 4 bájtot, ez lesz a mátrix első oszlopa, és így tovább, míg a mátrix el nem készül.}} használ a titkosítás során, habár más blokkméret esetén más a mátrix mérete is.
 
A kulcsméret meghatározza, hogy a bemeneti információt hány átalakítási ciklus éri, míg eléri a "végleges"„végleges” titkosított állapotát. A titkosítási ciklusok száma a következőképpen alakul:
 
* 10 ciklus 128 bites kulcs esetén.
35 ⟶ 36 sor:
* 14 ciklus 256 bites kulcs esetén.
 
Minden ciklus számos lépést foglal magábanmagába, ezek között van az a lépés is, ami kulcs alapján módosítja a mátrixot. A visszaalakítás során ugyanennyi ellentétes ciklust hajtanak végre a kulcs segítségével.
 
=== Az eljárás részletes leírása ===
 
# A tényleges kulcsok előállítása a nyers kulcsból a Rijndael féle módszerrel<!--(Lásd az angol nyelvű Rijndael key schedule cikket).-->
# Előkészítés
## <tt>AddRoundKey</tt> A mátrix minden bájtját bitenténti xorral módosítják a tényleges kulcs segítségével.
53 ⟶ 54 sor:
 
=== A <tt>SubBytes</tt> lépés ===
[[Fájl:AES-SubBytes.svg|right|320px|thumbnail|A <tt>SubBytes</tt> szakaszban, minden bájtot lecsrélneklecserélnek egy helyetesítésihelyettesítési kódolással, ''S''; ''b<sub>ij</sub>'' = ''S(a<sub>ij</sub>)''.]]
Ebben a lépésben, minden bájtot a ''state'' mátrixban lecserélnek egy 8-bites [[Helyettesítő rejtjel|helyettesítési tábla]], a [[Rijndael S-box]] segítségével. Ez a művelet biztosítja, hogy a szöveg nemlineáris lesz a kódolási szakaszban. Hogy az egyszerű algebrai tulajdonságokra támaszkodó támadásokat kiküszöböljék az S-boxot egy Galois [[Test (algebra)|test]](2^8) multiplikatív inverzének és egy [[affin transzformáció]] segítségével készítik.
 
167 ⟶ 168 sor:
== Megjegyzések ==
{{Reflist|30em}}
 
==Fordítás==
{{fordítás|en|Advanced Encryption Standard}}
 
== Források ==