„Abonyi Lajos” változatai közötti eltérés

|gyerekek= Márton Lajos

Az alsó gimnáziumi osztályokat [[Kecskemét]]en végezte, ekkor volt [[Jókai Mór]] rajztanítványa. 1847-ben a pesti evangélikus egyetemenliceumban, 1848-ban a kecskeméti református kollégiumban folytatott bölcseletifilozófiai tanulmányokat. Itt [[Baksay Sándor]]ral együtt szerkesztette a ''Korány'' című diáklapot. A szabadságharcban – 15 éves korában – mint nemzetőr vett részt. 1852-ben fejezte be jogi tanulmányait. 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott. 1861-től megyei tisztségeket is viselt. Felvette az Abonyi nevet. 1867-től a [[Kisfaludy Társaság]], 1876-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja volt.

Eseménytelen életének, melyamely látszatra mibensemmiben sem különbözött sok ezer középbirtokosétól, három fókusza volt: [[Abony]], a népköltészet és a színház. Gyermekkori élményei a palócsághoz fűzték, de legjobbanleginkább az [[Alföld]] nőtt a szívéhez, hiszen több mint félszázadon át élt a Pest megyei Abonyban, mint a nagyközség népszerű „Márton tekintetes ura” (valódi neve: Márton Ferenc). Annyira lokálpatrióta volt, hogy öregkorában elkészítette lakóhelye monográfiáját és sokszor emlékezett vissza falujának a szabadságharc alatti megpróbáltatásaira is. Patriarkális megyei kisúrként élt, – ésde mégis másként.

OsztályaTársadalmi átlagánosztálya túlemelteátlagából kiemelte vágya a parasztság megismerésére és megértésére. Rajongott a népköltészetért, gyűjtött is belőle a [[Kisfaludy Társaság]] megbízásából, neki köszönhetjük a [[Kodály Zoltán]] Háry JánosátólJánosából elhíresítettközismert ''Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik'' kezdetű szép dal lejegyzését. A folklór szeretete és bizonyos drámai látásmód vitte a színházhoz, amelynek számos népszínművet írt a hatvanas évek végétől kezdve egészen haláláig. Maradandó értékű alkotása az 1872-ben írtkelt ''A betyár kendője'', amelyben a kecskeméti Ónodi Kulcsár-Nagy Andrásné házát és lakóit is megjelenítette a színpadon.

Számos elbeszélést és regényt is írt. A múlt század utolsó éveiben és a századfordulón az alföldi népélet idillikus hangú, patriarkális szemléletű ábrázolójaként az egyik legolvasottabb író volt. Irodalmi levelezését fia, Márton Lajos régész (1876-1931) 1911-ben a [[Nemzeti Múzeum]]nak ajándékozta, 7hét dblevél azonban a kecskeméti városi könyvtárba került, napjainkban a Városi Levéltárban tekinthetők meg.

* Mellszobra áll a [[Bátonyterenye|kisterenyei]] Gyürky-Solymossy-kastély parkjában is.

* Az utolsó kuruczvilágkurucvilág (történelmi regény)