„Tipográfia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: 2 link korr. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''tipográfia''' [[Nyomtatás (nyomdászat)|nyomtatott]] [[betű]]kkel foglalkozó szakma és művészeti ág, melynek célja olyan ''írásképet'' kialakítani a [[Betűkép|betűtípus]]ok és [[betűcsalád]]ok alkalmazásával, mely egyszerre esztétikus és célszerű. Modernebb megfogalmazásban az információ megjelenítésének szabályrendszere. De ezek a szabályok a hagyományon és a mindenkori ízlésen alapulnak, ezért folyamatosan változnak kisebb-nagyobb mértékben.
A szó [[görög nyelv|görög]] eredetű – τυπος (tüposz): vert vagy vésett ábra, γραφω (graphó): írni. A mai értelemben a [[16. század]] közepétől használják, előtte a ''scrivere sine penne'' (toll nélküli írás) kifejezést használták.
A tipográfia szó sok mindent jelentett az idők során: betűtervezést, betűmetszést, [[Nyomtatás (nyomdászat)|nyomdászat]]ot, nyomdai úton történő sokszorosítást. Ma a magyar nyelvben csak a betűkkel való tervezést, a szöveges közlés megformálását, szöveg és kép együttes elrendezését nevezzük tipográfiának.
37. sor:
'''A betűtípusok kor szerinti csoportosítása:'''
Könyvekben, újságokban, plakátokon naponta találkozhatunk az írás apró elemeivel: a betűkkel. A történelmi korokban a betű alakját, így az írás képét is alapvetően az íróeszköz határozta meg. Régebbi íráselőzmények: egyiptomi, mezopotámiai, sínai ősformák (krétai),
* római kapitális 1. sz. (kapitális kvadráta, rusztika, unciális és félunciális, 2-5. sz.)
* római kurzív
49. sor:
* eklektikus 19. sz.
* szecessziós 20. sz.
*
* groteszk talpatlan (Groteszk betűk rajzolata: optikailag minden vonaluk azonos vastagságú. Tehát, talpas betű is lehet groteszk.)
* talpas lineáris
57. sor:
A ma is használt íráskép a karolingi minuszkulával vette kezdetét. Nagy Károly 781-ben ismerkedett meg Alkuin szerzetessel. Az angol szerzetes iskolát rendezett be Tours-ban. Itt hallgatta maga az uralkodó és egész családja Alkuin előadásait. Nemcsak hivatalnokokat, hanem könyvmásolókat is nevelt, és ezzel döntő szerepe volt az új betűforma, a karolingi minuscula megteremtésében. Már az uncialéban találunk nyomokat a kisbetű felé, a féluncialé további lépést jelentett, Alkuin pedig végérvényesen kialakította a latin írás kisbetűjét, amelyet nálunk és a latin betűkkel író országokban ma is használnak.<ref>Pázmány Á. – Permai É.: Látás és ábrázolás a rajz és műalkotások elemzése tantárgyhoz a gimnázium I-III. osztálya számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 3. kiadás, 1995. ISBN 963-18-6291-7</ref>
'''A betűalak lehet:'''
* keskeny (kondenz, narrow)
* normál (antikva)
253. sor:
* Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés 3, Illusztráció. Budapest : Novella, 2002, (ISBN 963-9442-03-8).
* Énekes Ferenc: A kiadványszerkesztés 4, Nyomtatás. Budapest : Novella, 2004, (ISBN 963-9442-18-6).
* Kéki Béla: Az írás története, Kezdetektől a nyomdabetűkig. [s. l.] Gondolat Zsebkönyvek
* Szántó Tibor: A betű, A betűtörténet és a korszerű betűművészet rövid áttekintése. [s. l.] Akadémiai Kiadó, 1986.
266. sor:
* [http://indy.poliod.hu/program/kiadvany/Fomenu.html Kiadványszerkesztés (elektronikus jegyzet)]
* [http://www.artee.org/index.php?t=1160 artee – tipográfia kurzus (elektronikus jegyzet)]
* [http://www.oldalszerkesztok.hu
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||