„Lávafolyás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''lávafolyás''' vagy lávaömlés az a folyamat, amikor a [[Tűzhányó|vulkáni tevékenység]] során az illóanyagoktól megszabadult [[magma]], azaz a [[láva]] a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az [[óceánközépi hátságok]] hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a [[Hawaii-típusú kitörés|Hawaii-szigetek]]en, [[Izland]]on és az [[Etna|Etnán]] gyakoriak. A történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés [[1783]]-ban az izlandi [[Laki]] kitörése volt: a vulkánból több, mint 14 km³ bazalt ömlött ki, és mintegy 40 km-re jutott el. A földtörténet során ennél jóval nagyobb kitörések is voltak: a [[Columbia folyó]]ról elnevezett, [[miocén|középső miocén]] bazaltvidéken a '''Roza''' nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. Az így képződött lávamezőket '''[[platóbazalt]]oknak''' nevezik; ilyenek például a [[Dekkán-fennsík]] (a [[Kréta (időszak)|kréta]]-[[paleocén]] határon képződött), az [[Etiópiai-magasföld]] (a [[tercier]]ben keletkezett) és [[Közép-Szibéria]] ([[mezozoikum|kora mezozoós]]) bazaltjai stb.
A központi kitörések ([[Vulkáni kráter|kráterből]] kifolyó) lávafolyásai jóval kisebbek. Az [[Etna]] például [[1535]] óta kevesebb, mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése sem volt több a 0,5 km³-nél.
A lávafolyások méretét (térfogatát, vastagságát) és sebességét számos tényező befolyásolja.
* az effúziós ráta (a [[láva]] utánpótlásának, illetve kiáramlásának intenzitása)
* a [[magma]] (láva) fizikai tulajdonságai (nyomása, sűrűsége, viszkozitása, vegyi összetétele).
== Bazaltos lávafolyások==
12. sor:
[[Kép:Ethiopian highlands 01 mod.jpg|bélyegkép|350px|[[Etiópia]]i bazaltfennsík]]
[[Kép:Pāhoehoe and Aa flows.JPG|bélyegkép|350px|Pahoehoe- és aa-lávafolyások a [[Kilauea]] lejtőjén]]
A bazaltlávák a platóvidékek elsődleges építőkövei. A [[bazalt]]os [[magma]] zöme lávafolyásként kerül a felszínre, a vulkán kitörése általában csendes. A bazaltos [[láva]] hígan folyó anyaga elágazó, lebenyes szerkezetű lávafolyásokban mozog, mintázata általában megegyezik a befedett [[domborzat]]éval.
Két típusa ismert: az '''aa-láva''' és a '''pahoehoe-láva''', amelyeket elsősorban eltérő felszínük alapján különítenek el. A nevek a [[Hawaii-szigetek]]ről származnak; az aa (helyesen a'a, ejtsd ah ah) durva, töredezett, „salakos" felszínű, „barátságtalan" lávafolyás (a szó jelentése), míg a pahoehoe típust elsődlegesen sima lebenyekből, fonatokból álló, „barátságos" felszín jellemzi. Mindkét felszín létrejöttét az magyarázza, hogy a mozgó [[láva]] teteje gyorsabban hűl és szilárdul, mint belső része, következésképp a fedőréteg lemarad, feltorlaszolódik, darabokra szakad.
A híg bazaltláva-folyások sajátos típusa az ún. '''klasztogenetikus-láva''' („részecske eredetű), amely a robbanásos kitörések legenyhébb, sajátos típusa, ún. hawaii kitörés folyamán visszahulló lávacseppek összeolvadásával keletkezik.
A lávafolyások nagyformái:
37. sor:
==Andezitláva-folyások==
Az '''andezitek''' felszíne sosem pahoehoe-típusú; ritkán aa-, gyakrabban darabos, tömbös felszín jellemzi, aminek neve '''blokkláva'''. A lávafolyások végét vastag törmelékréteg jellemzi. A viszkózusabb andezitlávák '''lávadómokat''' formálnak. Leggyakoribb formái a lávagátak és a lávahasadékok, melyek a [[láva]] felszínének
==Dácitláva-folyások==
[[Kép:Valle Grande dome.jpg|bélyegkép|350px|Lávadóm a Valle Grande Nemzeti Parkban, Amerikai Egyesült Államok]]
[[Dácit]]os összetétel esetében a [[láva]] csak ritkán mozog lávafolyás formájában, gyakrabban ún. '''lávadómokat''' formál. Ezek már kisebb, önálló vulkáni építményeknek tekinthetők, még ha általában nagyobb [[Tűzhányó|vulkánokhoz]] kapcsolódnak is. A dácitláva-folyásokat következő típusai különíthetők el:
*'''lávalepény''' – felnyomuló, de saját súlya alatt kissé szétterülő lávából kialakuló alacsony dóm
*'''aszimmetrikus lávadóm''' – viszkózusabb lávából kialakuló olyan alakzat, amely részben már a lejtéssel szemben is képes előrehaladni.
*'''Pelée-dóm''' – igen viszkózus lávából álló, meredek lejtőjű dóm, amelynek tetején gyakori az utolsó felnyomuláshoz tartozó lávatű. A rámpa-szerkezet ritkább.
*'''kiemelt lávadugó''' – a legviszkózusabb típus:
==Riolitláva-folyások==
Ritkák, mert a magas [[szilícium]]-tartalmú [[magma]] elsősorban robbanásos kitöréseket okoz. A riolitláva viszkózus anyag, amely főleg aszimmetrikus '''lávadómként''', '''Pelée-dómként''' vagy '''kiemelt lávadugóként''' nyomul a felszínre. Részben mint hólyagos, sőt [[horzsakő]]tartalmú [[láva]], részben mint üveges [[obszidián]] szilárdul meg. A nagy viszkozitás miatt gyakori a '''rámpa-szerkezet'''.
==Egyéb lávafolyások==
67. sor:
==Források==
*Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
*Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9
*Erdélyi-Sugár-Zsebeházy: Vulkánok tövében, vulkánok tetején, Móra Ferenc Könyvkiadó (Budapest), 1977
*Karátson Dávid: Vulkanológia I., egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
| |||