„Aulich Lajos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
}}
 
'''Aulich Lajos''', ([[Pozsony]], [[1793]]. [[augusztus 25.]] – [[Arad]], [[1849]]. [[október 6.]]) honvéd [[Rendfokozat|vezérőrnagy]],<ref>{{cite journal | author = Hermann Róbert |authorlink=Hermann Róbert| title = Az 1849-1850. évi kivégzések | journal = Aetas | volume = 2000 | issue = 1-2 | url = http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/aetas/2000_1-2/2000-1-2-04.htm}}</ref> az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] harmadik – és az egyetlen [[aradi vértanúk|aradi vértanú]] – hadügyminisztere.
 
== Származása, családja, tanulmányai ==
81. sor:
Aulich Lajos a hadügyminiszteri poszt ellátására alkalmasnak bizonyult, azonban képességei kibontakoztatására nem sok ideje maradt. Működésének megkezdésekor a kormány székhelye már [[Szeged]] volt. Itt egyszerre kellett a hadügyminisztérium munkájának újraindításával és a város környékén összpontosított alakulatok ellátásával és elhelyezésével foglalkoznia. A válságos katonai helyzetben igyekezett menteni a menthetőt, hadrendi számmal látta el a Szegeden nagy számban megjelenő töredék alakulatokat, a táborkari iroda szerepének erősítésével próbálta összehangolni a hadszíntéri parancsnokok gyakran egymásétól szögesen eltérő terveit, és elődeihez hasonlóan ő is kísérletet tett a [[1848–1849-es honvédsereg|honvéd hadsereg]] hadrendi egységesítésére.<ref>Hermann Róbert: ''Az áprilisi törvények hadügyi rendelkezései, a hadügyminisztérium és a katonai közigazgatás a szabadságharc idején'', in: Bona Gábor (szerk.): ''A szabadságharc katonai története'', Budapest, 1998, ISBN 963-327-301-3, 51–52. o.</ref>
 
Jó szervezőnek bizonyult, figyelme a hadviseléssel kapcsolatos minden részletre kiterjedt. Rendeletei humanizmusáról és a forradalmi eszmék iránti mélységes elkötelezettségéről tanúskodnak. ''„... A jelen szabadságharczainkban éltöket oly hősies elszántsággal feláldozó honvédek sebesülésük esetében a hálás hontól a legnagyobb figyelmet és ápolást méltán igényelhetik...”'',<ref>[[Vasvári Jenő]]: ''Az 1848-as szabadságharc tábori kórházai'', in: ''[http://mek.oszk.hu/05100/05112/ A szabadságharc egészségügye és honvédorvosai]'', sajtó alá rendezte: [[Gazda István]], Budapest, 2000, ISBN 963-927-605-7</ref> fejezi ki egyik utasításában. [[július 22.|Július 22-én]] hadparancsban írta elő ''„...a magyar hadsereg összes parancsnokainak s mindenféle katonai elöljáróknak, miszerint parancsaik alatt álló idegen ajkú vitézeinket, tótokat, ráczokat, oláhokat stb. emberséges bánásmód által inkább ügyünknek megnyerni, s nemzetiségünkhöz édesgetni iparkodjanak, sem mint nemzetiségöket szidalmazzák...”'', hiszen „''...Rácz s oláh atyánkfiai, kik velünk harczolnak, gyermekei, szülöttei ugyanazon hazának, melynek mi; s tehetnek-e róla, hogy testvéreik ellenünk fegyvert fogtak a szabadság megdöntésére? Ők vérökkel mossák le magukról testvéreik gyalázatát.”''<ref>[[Szilágyi Sándor (történész)|Szilágyi Sándor]]: ''A magyar forradalom férfiai 1848/49-ből'', Pest, 1850, 113–114. o.</ref>
 
[[Fájl:Aradi minizstertanacs.jpg|bélyegkép|300px|A minisztertanács utolsó ülése Aradon , [[1849]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]]. Balról: [[Szemere Bertalan]], [[Batthyány Kázmér]], Aulich Lajos, [[Csány László]], [[Kossuth Lajos]], [[Horváth Mihály (történész)|Horváth Mihály]], [[Vukovics Sebő]] és [[Görgei Artúr]]. A képen nem szereplő [[Duschek Ferenc]] pénzügyminiszter ekkor nem tartózkodott Aradon. Korabeli ábrázolás]]
106. sor:
* {{cite book|author=Hamvay Ödön|title=Az aradi tizenhárom|origyear=1899|year=1999|publisher= [Erős R. Ny.]|id= ISBN 9630371596}}
* {{ÚMÉL|1|228}}
* {{MÉL|1||ABC00003/00516.htm}}
{{RNL|2|132}}
* {{cite journal|author=Róbert Péter|date=2005-10-21|title=Szabadságharcunk vértanú hadügyminisztere|journal=Belváros-Lipótváros (folyóirat)}}