„Tallinn óvárosa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
|hosszúsági ívperc =45
}}
'''Tallinn óvárosa''' ([[észt nyelv]]en: ''Tallinna vanalinn)'' gyűjtőnéven került a [[Világörökség]] listájára 35 hektárnyi terület abból a 85 hektárból, amelyet [[Tallinn]] történelmi központjában az erődítmények zárnak közre. Az 1997-ben világörökségi helyszínné nyilvánított terület 44,5%-án épületek állnak, 23,5%-ot tesznek ki az utcák és terek, a maradék pedig zöldövezet. A [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] Tallinn a 15–16. században élte fénykorát. A masszív erődítmények megvédték a várost a háborúktól, a faházak hiánya a tűzvészektől.
A város legjellegzetesebb része a [[Toompea]] [[mészkő (kőzet)|mészkőhegy]], amelynek a nyugati felén a [[Castrum Danorum]], vagyis "a dánok vára" áll. A várfalakon belül található a [[gótika|gótikus]] [[Szűz Mária-templom (Tallinn)|
Az alsóváros figyelemre méltó módon megőrizte
A falakon belül több középkori templom maradt fenn. A felújított [[Szent Miklós-templom (Tallinn)|Szent Miklós-templom]] ''(Niguliste kirik)'' és [[Szent Olaf-templom (Tallinn)|Szent Olaf-templom]] ''(Oleviste kirik)'' precíz mértani formája a tallinni iskola remeke. A középkor egy részében az Oleviste tornya volt a legmagasabb épületek egyike Európában. A [[Szentlélek-templom (Tallinn)|Szentlélek-templom]] a város nem német lakóit szolgálta. A városközponttól valamivel távolabb található a [[domonkos-rend]]i [[Szent Katalin-kolostor (Tallinn)|Szent Katalin-kolostor]] és a [[ciszterci]] [[Szent Mihály-kolostor (Tallinn)|Szent Mihály-kolostor]].
A város nyolc kapujából, tizenegy tornyából és 27 bástyájából 26 építmény maradt meg, és a 2,35 kilométer hosszú, 15 méter magas várfalakból 80% épségben fennmaradt. Legnevezetesebbek a két 16. századi tüzérségi torony, a [[Kiek in de Kök]] és napjainkban az [[Észt Tengerészeti Múzeum]] egyik helyszíneként működő [[Kövér Margó]].
|