„Eperjes (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) jav bár erősen ellenőrizendő |
a Helyesírás |
||
57. sor:
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király [[1324]]-ben emelte [[szabad királyi város]] rangjára, amely azt is jelentette, hogy polgárai várfallal vehették körül. Önállóságát jellemzi, hogy az egyik [[tárnoki város]] volt. [[1395]]-ben itt állította meg a Kanizsai János kancellár és Ilsvai Leusták nádor vezette magyar sereg [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] lengyel király seregét. A [[16. század]]ban virágkorát élte, [[1514]] óta van országos vásártartási joga. A [[reformáció]] egyik központjává vált. [[1531]]-ben a város iskolája [[evangélikusok|evangélikus]] intézetté alakult, [[1656]]-ban már könyvnyomda is működött a városban. [[1667]]-ben megnyílt az evangélikus kollégium.
A virágzó várost többször feldúlták története során: [[1441]]-ben a lengyelek, a [[17. század]] elején [[Giorgio Basta|Basta]] és [[Belgioioso]], [[1672]]-ben [[Thököly Imre]] hadai, egy évre rá Wolkra gróf martalócai. [[1673]]-ban [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] megfosztotta városi jogaitól, falait leromboltatta. Ettől kezdve a város szabadsága megszűnt. [[1683]]-ban lengyel támadást vert vissza. [[1684]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] Schulz tábornok a város mellett verte szét a [[kurucok]] táborát, a várost pedig hétheti ostrom után megegyezéssel megszállta, majd szavát szegte. [[1687]]-ben [[Caraffa]] tábornok kegyetlenkedett a városban: több mint 300 embert kínoztatott meg és 24 gazdag polgárt nyilvánosan kivégeztetett, hogy vagyonukat megszerezhesse. Ezután [[1696]]-ban tűzvész pusztított. [[1701]]-ben [[II. Rákóczi Ferenc]]et, miután Solari császári tábornok a [[sáros]]i várban elfogta, bebörtönzése előtt Eperjesen őrizték. [[1704]]-ben a kurucok 17 havi ostrom után foglalták el. Ekkor játszotta át a várost [[Fleischer János]] tanácsúr (az eperjesi Fleischer család őse) a magyaroknak. A vitézlő fejedelem visszaadta a város jogait. [[1710]]-ben pestisjárvány tört ki, minek során a zömmel magyar és német lakosság nagy része elhunyt. A megmaradt magyar lakosság életét szintén lehetetlenné tette az erőszakos rekatolizáció. A szláv elem betelepülése morva és lengyel területekről a 18. század közepétől erősödött fel. (Szekrényessy Attila: Eperjes
Az első világháború során [[1915]]-ben az oroszok megközelítették a várost. 1919. június 16-án a magyar [[Tanácsköztársaság]] hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától, és még aznap itt kiáltották ki a [[Szlovák Tanácsköztársaság]]ot, amelyet az [[intervenció]]s csapatok rövidesen levertek. Az Első bécsi döntés nem érintette. 1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát: a támadás után lépett be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba. Alkalmasint Eperjest akarták bombázni az oroszok, az itt működő német rádióátjátszó miatt. Nem provokáció, hanem navigációs tévedés lehetett...
105. sor:
* Itt született [[1889]]. [[január 15.|január 15-én]] [[Sztehlo Zoltán]] római jogász, egyetemi tanár.
* Itt született [[1897]]. [[március 23.|március 23-án]] [[Hamvas Béla]] író, filozófus
* Itt született [[1909]]. [[május 22.|május 22-én]] [[Bayer István (pedagógus)|Bayer István]] Kossuth-díjas pedagógus,
* Itt született [[1917]]. [[szeptember 4.|szeptember 4-én]] [[Maléter Pál]] ezredes, honvédelmi miniszter, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.
* Itt született [[1961]]. [[július 6.|július 6-án]] [[Matej Ruttkay]] szlovák régész, a nyitrai [[Szlovák Régészeti Intézet]] jelenlegi igazgatója
| |||