„II. Johanna nápolyi királynő” változatai közötti eltérés

[[Mária magyar királynő|I. (Anjou) Mária]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királynő]] halála ([[1395]]) után [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király az [[Anjou-ház]]zal való szövetség fenntartása érdekében feleségül kérte Johannát, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán meghiúsult.<ref>Lásd Schönherr (1895: 446).</ref>

 

 

Ezután [[1401]]. [[október 13.|október 13-án]] vagy [[november 13.|november 13-án]] [[Vilmos osztrák herceg]] jegyezte el Johannát, amely [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] ellenes éllel jött létre. Az [[1403]]-as Zsigmond elleni országos felkelés idején Johanna öccsét, [[László nápolyi király|I. Lászlót]] meghívták a magyar trónra, aki [[1403]]. [[július 19.|július 19-én]] Johannával együtt jelent meg a magyar korona felségterületén, Johanna szülővárosában, a [[dalmácia]]i [[Zára|Zárában]],<ref>Lásd Schönherr (1895: 460).</ref> ahol a [[Kanizsai János]] esztergomi érsek által megáldott alkalmi koronával Lászlót Vilmos osztrák herceg követeinek is a jelenlétében Kanizsai érsek [[1403]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] "magyar királlyá" koronázta. Az osztrák vőlegény követei ezt követően Johannát [[Bécs]]be kísérték, ahol [[1403]]. [[augusztus 28.|augusztus 28-án]] megtartották az esküvőjüket.<ref>Lásd Schönherr (1895: 461)</ref> Vilmos [[1406]]. [[július 15.|július 15]]-én halt meg. Házasságuk gyermektelen maradt. Johanna ezért [[1407]] elején visszatért [[Nápoly]]ba.<ref>Lásd Ryder (2001).</ref> Az özvegy hercegné [[1414]]-ben öccsének törvényes gyermekeket nélkülöző halálával megörökölte a [[Nápolyi Királyság]]ot.<ref>László királynak volt egy házasságon kívül született fia, [[Durazzói Rajnald capuai herceg|Rinaldo di Durazzo]], aki viszont nem örökölhette a trónt az apjától.</ref> [[1415]]. [[január 4.|január 4]]-én az újdonsült királynő eljegyezte [[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Ferdinánd]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón]] és [[Nápoly és Szicília uralkodói|szicíliai király]] másodszülött fiát, a Johannánál 25 évvel fiatalabb, 16 éves [[II. János aragóniai király|János]] infánst, Szicília kormányzóját, de végül [[1415]]. [[augusztus 10.|augusztus 10]]-én az özvegy és három gyermekes [[Bourbon Jakab nápolyi király|Bourbon Jakabhoz]], la Marche grófjához ment feleségül [[Nápoly]]ban, aki a házassága révén elnyerte a [[Tarantói Hercegség|Tarantó hercege]] címet, azonban ez a házassága is gyermektelen maradt. Jakab [[1415]]. [[október 10.|október 10]]-én királlyá kiáltatta ki magát, Johanna kegyencét, [[Pandolfo Alopo|Pandolfo Alopót]] kivégeztette, Johannát pedig elzárta a külvilág elől, a királynő csak férjén keresztül érintkezhetett mindenkivel, és felesége helyett uralkodott egy évig. Hívei azonban kiszabadították Johannát, aki viszont férjét lecsukatta. Rövid idő múlva azonban Jakab is kiszabadult és Franciaországba menekült, magára hagyta Johannát, de hivatalosan sohasem váltak el. Jakab túlélte feleségét. Bourbon Jakabnak első házasságából három lánya született. Első felesége [[III. Károly navarrai király]]nak a lánya, [[Navarrai Beatrix la marche-i grófné|Navarrai Beatrix]], [[I. Blanka navarrai királynő]]nek, [[I. Márton szicíliai király|Ifjú Márton]] özvegyének a húga volt. Johanna ezután Caraccioli Jánost fogadta kegyencévé. Johannát [[1419]]. [[október 28.|október 28-án]] koronázták királlyá [[Nápoly]]ban. Először [[III. Lajos címzetes nápolyi király|III. Lajost]], Anjou hercegét, [[II. Lajos címzetes nápolyi király|II. Lajos]] [[Nápoly és Szicília uralkodói|nápolyi (ellen)király]] és [[Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné|Jolán]] aragón infánsnő ([[I. János aragóniai király]] és [[Bar Jolán aragóniai királyné|Bar Jolán]] lánya) fiát tette meg örökösének, akivel aztán összekülönböztek, ezért [[V. Alfonz aragóniai király]]t hívta be az országba Lajos ellen, akit [[1425]]-ben utódának is fogadott. Alfonz el is fogadta a trónjelöltséget, és (III.) Lajost kiűzte az országból. Alfonz viszont Johanna kegyencét, Caraccioli Jánost is elűzte az udvartól, ezért Johanna kitagadta, és újra fiává fogadta Lajost. Lajos azonban [[1434]]-ben meghalt. Ekkor Lajos öccsét, [[I. René nápolyi király|Renátusz]] herceget fogadta örökbe, aki viszont burgundiai fogságban ült. Johanna a következő év elején, [[1435]]. [[február 2.|február 2]]-án meghalt, kijelölt utódja viszont csak három évvel később, [[1438]]-ban foglalhatta el a trónt, de [[1442]]-ben Johanna másik fogadott fia, V. Alfonz aragón király elűzte őt a Nápolyi Királyságból.

 

==További információk==