„Bartholomäus Cassaneus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a francia egyértelműsítés
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Dátumozás (l. WP:FORMA)
3. sor:
A neve előfordul Cassaneus Bertalan, Bartolomeus Cassaneus, Bartholomaeus Cassaneus, Barthélemy de Chasseneuz, Barthelemy de Chassenée, Bartholm Chasseneux, Chassanæus, Chassanaeus, Hassanaus, Bartholomew Cassaneus vagy Chassaneus alakban is.
 
Anyja révén autuni származású volt. Tanulmányait Dôle és Poitiers egyetemein kezdte, majd [[1497]]-től a [[torinó]]i és [[1499]]-től a [[pavia]]i egyetemen jogot tanult, ahol [[1502]]. februárjában doktori címet szerzett [[közjog]]ból és [[kánonjog]]ból. [[Milánó]]ban [[Robert de Pardines]] jogászkapitány asszesszora lett. Az [[1506]]-os milánói [[pestis]]járvány miatt februárban visszatért Autunba, ahol két fivére, a Szt. Lázár egyház [[kanonok]]ainak ösztönzésére feleségül vette a Vitteaux-i származású [[Catherine Languet]]-t, akitől öt gyermeke származott. Burgundiai pályáját [[Guy Moreau]] királyi ügyvédnél kezdte. 1531. május 17-én Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei ([[Aix-en-Provence]]) parlament első elnöke. Részt vett a [[valdensek]] üldözésében és [[1533]]-ban együttműködött a hírhedt [[inkvizíció|inkvizítorral]], [[Jean de Roma]]val. Elnöksége alatt az Aix-i parlament súlytotta herézis miatt első ízben kollektív [[halálbüntetés]]sel egy [[falu]], [[Arrêt de Mérindol]] teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a [[középkor]]i hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.
 
''Catalogus de gloriae mundi'' (1529) című művére [[Bartolo de Sassoferrato]] volt nagy hatással. A címertanal az első rész 38. értekezése foglalkozik száz pontban. Ebben kísérletet tett a francia és a német [[címerelmélet]]i irányzat egyesítésére, mely ezen címertani terület addigi legátfogóbb munkája volt. Megkísérelte a nehézkes német és a világos és pontosan meghatározott francia [[nevezéktan]] egyesítését is, mely [[Clément Prinsault]] óta máig ugyanazon az alapon áll. A heroldhivatal megszűnése miatt hanyatló német [[címerleírás]] számára is rendkívül hasznos munka volt. [[Németország]]ban rendkívüli módon elterjedt. Kétszáz év alatt majdnem húsz kiadást ért meg, ebből csak Frankfurtban négy jelent meg. Művét [[Ortelius]] térképe<ref>''De Gloria Mundi'' Bk.12: Ort34.8, 36.20.[http://www.orteliusmaps.com/ort_background.html]</ref> is idézte.