„Bartholomäus Cassaneus” változatai közötti eltérés

Anyja révén autuni származású volt. Tanulmányait Dôle és Poitiers egyetemein kezdte, majd [[1497]]-től a [[torinó]]i és [[1499]]-től a [[pavia]]i egyetemen jogot tanult, ahol [[1502]]. februárjában doktori címet szerzett [[közjog]]ból és [[kánonjog]]ból. [[Milánó]]ban [[Robert de Pardines]] jogászkapitány asszesszora lett. Az [[1506]]-os milánói [[pestis]]járvány miatt februárban visszatért Autunba, ahol két fivére, a Szt. Lázár egyház [[kanonok]]ainak ösztönzésére feleségül vette a Vitteaux-i származású [[Catherine Languet]]-t, akitől öt gyermeke származott. Burgundiai pályáját [[Guy Moreau]] királyi ügyvédnél kezdte. 1531. május 17-én Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei ([[Aix-en-Provence]]) parlament első elnöke. Részt vett a [[valdensek]] üldözésében és [[1533]]-ban együttműködött a hírhedt [[inkvizíció|inkvizítorral]], [[Jean de Roma]]val. Elnöksége alatt az Aix-i parlament súlytotta herézis miatt első ízben kollektív [[halálbüntetés]]sel egy [[falu]], [[Arrêt de Mérindol]] teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a [[középkor]]i hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.