„Pozsonyi vár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.98.83.176 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
27. sor:
Már a [[honfoglalás]] előtt vár állt [[Pozsony]]ban, [[Braslav]] [[Pannonia (provincia)|pannóniai]] [[Karoling-ház|karoling]] [[hűbériség|hűbéres]] [[herceg]] erődje. A várhegy [[902]]-től folyamatosan magyar uralom alatt volt, határvédő szerepe korán kialakult. Először [[907]]-ben említi a mai vár helyét a [[Fuldai évkönyv]].
 
[[1042]]-ben, az [[I. István magyar király|I. Szent István]] király halálát követő trónharcok idején [[BřetisvlávI. Břetislav cseh hercegfejedelem]] rövid időre el tudta foglalni a várat, innen ered a város mai neve. Ekkor még csak föld-fa szerkezetű vár volt. [[1052]]-ben, [[III. Henrik német-római császár|III. Henrik]] serege ostromolta a várat, amikor egy [[Búvár Kund|Zotmund]] nevű katona a víz alatt a Dunán horgonyzó ellenséges hajókat megfúrta, és elsüllyesztette. A várban szívesen tartózkodott [[Salamon magyar király|Salamon király]] is; [[I. Frigyes német-római császár|Rőtszakállú (Barbarossa) Frigyes]] a vár alatt gyűjtötte össze keresztes hadát [[1189]]-ben. A [[Tatárjárás|tatárok]] nem tudták elfoglalni a várat [[1241]]-ben, ezért felégették a környező Vödricet, és Széplakot. [[1265]]. [[október 25.|október 25-én]] [[II. Ottokár cseh király|Přemysl Ottokár]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] a várban jegyezte el [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]] unokáját, Kingát (Kunigundát).
 
[[1420]]-ban a [[husziták|huszita]] harcok fenyegetései miatt nagyarányú építkezések indultak meg. [[1430]] körül [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond német-római császár]], magyar és cseh király [[Pozsony]]t akarta megtenni országainak székhelyévé, ezért még az ő életében megkezdődött vár [[Gótika|gótikus stíusban]] történő átépítése és egy kút ásása is, de a nagyméretű építési munkálatok az uralkodó halálakor még csak a kezdeti szakaszban voltak. Az építési munkálatok az uralkodó halálával anyagi fedezet hiányában lelassultak. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] is gyakran tartózkodott a várban; [[1491]]-ben itt állapodott meg [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] és [[Miksa magyar király|Habsburg Miksa]], hogy a [[Jagelló-ház]] kihalása esetén a [[Magyar Királyság|magyar]] trónt a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] öröklik.