„Székely Aladár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső link kékítése
Aaaag (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
 
A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky Fivéreknél [[Kolozsvár]]ott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek [[Mertens Ede|Mertens Edénél]] volt inas [[Rónai Dénes]]sel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az [[1890-es évek]]ben, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.
Fotókat készített Karácsonyi János ''Békésmegye története'' (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotófotók a ''Írók és művészek'' című albumában (Bp., 1914) jelentek meg. A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, [[Bartók Béla|Bartók Bélát]], [[Eötvös Loránd]]ot. Albumához [[Ady Endre]] és [[Ignotus]] írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben 7 eredeti Ady-arckép található, és amelyhez [[Móricz Zsigmond]] írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.
 
==Kötetei==