„Achim von Arnim” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
|aláírás=
}}
'''Achim von Arnim''' (teljes nevén Carl Joachim Friedrich Ludwig von Arnim, [[Berlin]], [[1781]]. [[január 26.]] – [[Wiepersdorf]], [[Jüterbog]] járás, [[1831]]. [[január 21.]]) német [[író]] volt és, az ún. [[heidelbergi romantika]] legfontosabb képviselője.
 
== Élete ==
34. sor:
1801 és 1804 között testvérével közösen európai körutat tettek. 1802-ben találkozott [[Frankfurt]]ban későbbi feleségével Bettinával és Clemens Brentanóval beutazta a [[Rajna]]–vidéket. 1802-ben látogatást tett [[Coppet]]ban Staël asszonynál és 1803-ban találkozott [[Párizs]]ban a Schlegel házaspárral. Ezután Arnim továbbutazott Angliába és Skóciába, ahol még további egy évet töltött.
 
Visszaérkezése után Brentanóval közösen népdalgyüjteménytnépdalgyűjteményt állítottak össze, amely végül 1805-ben jelent meg "Des Knaben Wunderhorn" (A fiú csodakürtje) címmel. A további kötetek megjelenését a [[porosz–francia háború]] akadályozta meg. A [[jéna]]i és auerstedti vereség után Arnim követte a menekülő királyi családot [[Königsberg]]be (a mai [[Kalinyingrád]]ba), ahol a reformista [[Freiherr vom Stein]] környezetében politizált. 1807-ben Arnim Reichardt társaságában Goethéhez utazott [[Weimar]]ba, ahol Clemens Brentano és felesége is tartózkodtak. Együtt utaztak Kasselba, ahol Arnim találkozott a [[Grimm fivérek]]kel.
 
Arnim 1808-ban Heidelbergbe költözött. Clemens Brentano követte őt és együtt fejezték be a népdalgyüjteményeknépdalgyűjtemények szerkesztését. A második és a harmadik kötet is megjelent. Arnim [[Joseph Görres]]szel közösen újságot adott ki: ''Zeitung für Einsiedler'' (Remete Újság) néven. A szerkesztésben Brentano és Görres mellett a Grimm testvérek, [[Ludwig Tieck]], [[Friedrich von Schlegel]],[[Jean Paul Richter]], [[Justinus Kerner]] és [[Ludwig Uhland]] is közreműködtek. Arnim 1808 végén elhagyta Heidelberget, és Berlinbe tartva meglátogatta Goethét. Arnim 1809-től Berlinben lakott. Többszöri próbálkozás után sem sikerült porosz köztisztviselői posztot elnyernie.
 
Berlinben publikálta első novelláskötetét "Der Wintergarten" (A Télikert), dolgozott [[Heinrich von Kleist]] berlini újságjainak is, 1811-ben pedig megalapította a Német Asztaltársaságot (később Keresztény-Német Asztaltársaság), egy patrióta egyesületet, amelyhez számos keresztény politikus, egyetemi tanár, tiszt és művész csatlakozott.
 
1810-ben Arnim eljegyezte Bettinát, 1811. március 11-én kötöttek házasságot. Hét gyermekük született: Freimund, Siegmund, Friedmund, Kühnemund, Maximiliane, Armgart, és Gisela, a házaspár azonban külön élt (Bettina Berlinben, férje pedig a birtokon, Wiepersdorfban). Az esküvő után együtt utaztak Weimarba, hogy Goethét meglátogassák. Bettina és Christiane olyan kegyetlenül veszekedtek, hogy az ifjú házaspár rögvest vissza is utazott Berlinbe. Goethe és Arnim viszonya egy életre elhidegült. 1813-ban a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elleni háborúban Arnim századosként szolgált egy zászlóalj élén. 1813 októberétől négy hónapig a "Preußischer Correspondent" (Porosz hìrnökhírnök) berlini napilapot szerksztetteszerkesztette.
 
1814-től haláláig 1831-ig (szélütés) Arnim túlnyomórészt wiepersdorfi birtokán lakott és a berlini újságokban publikált [[novella|novellákat]], értekezéseket és cikkeket valamint több regénye is megjelent. Felesége és gyermekei nagyobbrészt Berlinben tartózkodtak. 1817-ben jelent meg "Die Kronwächter" (A Koronaőrök) erlsőelső kötete.
 
1820-ban Arnim látogatást tett Ludwig Uhlandnál, Justinus Kernernél, a Grimm testvéreknél és egy utolsó alkalommal még Goethénél is. Élete utolsó éveiben gyakran voltak anyagi problémái, az irodalmi siker elmaradt. Achim von Arnim 1831. január 21-én halt meg Wiepersdorfban.
49. sor:
 
* Hildegard Baumgart: Bettine Brentano und Achim von Arnim. Lehrjahre einer Liebe. Berlin-Verlag, Berlin, 1999 ISBN 3-8270-0271-0
* Tobias Bulang: Barbarossa im Reich der Poesie. Verhandlungen von Kunst und Historismus bei Arnim, Grabbe, Stifter und auf dem Kyffhäuser. Lang, Frankfurt am Main, 2003 ISBN 3-631-50698-8
* Dagmar von Gersdorff: Bettina und Achim von Arnim. Eine fast romantische Ehe. Rowohlt, Berlin, 1997 ISBN 3-87134-288-2