„Váradi Antal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor:
1854. május 2-án született [[Závod]] ([[Tolna megye]]) mellett atyja, Weber Ferenc birtokán (aki hosszabb ideig volt tanító [[Buda (történelmi település)|Budán]] és orgonista a tabáni katolikus templomban, később Tolnába költözött, ahol [[Tevel]] és Závod közt egy kis birtoka volt; itt egy malomban született Váradi és itt halt meg az atyja már 1855 novemberében). A korán özvegyen maradt anya [[Pécs]]re költözött, hogy iskoláztathassa fiát; Váradi ott végezte a főgimnázium nyolc osztályát. Az ötödik és hatodik osztálytól kezdve már mások gyermekeit tanította. Pécsről a pesti egyetemre jött a bölcseleti karra, ahol [[Toldy Ferenc]]et, [[Heinrich Gusztáv]]ot és [[Greguss Ágost]]ot hallgatta és 19 éves korában már letette a doktorátust a magyar és [[német nyelv]]ből, irodalomból és esztétikából, majd tanári oklevelet nyert. Egyetemi hallgató korában, 1871 őszétől kezdve tanított a Müller-Hampel-féle kereskedelmi iskolában, később a Szőnyi-féle magángimnáziumban; azután az állami pedagógiumban, majd mint helyettes tanár a VI. kerületi állami reáliskolában. Már egyetemi hallgató korában három évig járt a színészeti iskolába, e pályára mintegy utalták alakjának és hangjának előnyei; azonban a sors úgy akarta, hogy ne színész legyen, hanem drámaíró. 1874-ben pályázott először az Akadémiánál a [[Karátsonyi díj]]ra ''Iskariot''jával; később négyszer nyert akadémiai jutalmat. 1873-ban Weber családi nevét Váradira változtatta. 1874-ben bölcseleti doktor lett. 1875-ben rendes tanárnak nevezték ki a budai II. kerületi főreáliskolához. Innét hét évi szolgálat után az V. kerületi reáliskolához helyezték át, ahol [[Hofer Károly]] igazgatása alatt 13 évig működött. Már budai reáliskolai tanár idejében [[Paulay Ede]] ajánlatára a színészeti iskolához (később országos színművészeti akadémia) nevezték ki tanárrá, később titkára lett az intézetnek, [[1898]]. [[május 26]]-án pedig igazgatója. 1876-ban a [[Petőfi Társaság]], 1889-ben a [[Kisfaludy Társaság]] választotta meg rendes tagjának; a Petőfi Társaság főtitkárának nevezték ki. Tagja volt a nagyváradi [[Szigligeti Társaság]]nak, 1895-től pedig dramaturgja a [[Nemzeti Színház]]nak; 1886-ban a francia akadémia tisztje címét nyerte; 1890-ben koronás arany érdemkeresztet kapott, 1892-ben a szerb szent Száva-rend commandeur-keresztjét; 1896-ban a III. osztályú vaskorona-rend lovagja lett. 1906-ban nyugalomba vonult és az udvari tanácsosi címet kapta.
Írni már gimnazista korában kezdett és a pécsi irodalmi (önképző) körben nyerte az első pályadíjakat; ennek később elnöke lett; ezen kör évkönyveiben jelentek meg első versei és szépirodalmi dolgozatai. Már Pécsről küldözgetett verseket a [[Fővárosi Lapok]]nak, ahol 1873. február 6-án jelent meg első verse; 1873-tól írt még az Ellenőr, a [[Pesti Napló]], [[Pesti Hírlap]], [[Budapesti Hírlap]], Magyarország és a Nagyvilág és a Budapesti Bazárba, sat. Mint VII. és VIII. osztályos tanuló Pécsett már Tóth Kálmán Bolond Miskájának rendes heti versírója volt és az maradt 1872-ig.
Cikkei a következő
==Munkái==
47. sor:
* Aesthetika dióhéjban. Az orsz. színészeti tanoda növendékeinek használatára. U. ott, 1881.
* Atala, opera 5 felv. zenéje Schauer Ferencztől. U. ott, 1881. (Először a M. Színházban 1881. nov. 5.).
* Gondinet E. és Gille F., Jean de Nivelle, víg opera 3 felv. Ford. Zenéje Delibes Leotól. U. ott, 1881. (Nemzeti Színház
* Magyar olvasókönyv a népiskolák I-IV. oszt. számára. U. ott, 1881-82. Négy kötet. (Tömör Ferenczczel. I. 2. átdolg. kiadás 1882., 3. k. 1884., 4. k. 1886., II. 2. k. 1887., 3. k. 1886. III. 2. k. 1884., 3. k. 1885., IV. 2. k. 1886. U. ott.).
* Prolog az eperjesi színház megnyitására egy felv. Pályamű. Eperjes, 1881.
| |||