„Agresszió (pszichológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|az Agresszióról, mint pszichológiai fogalomról|Agresszió (nemzetközi jog)}}
'''Agresszió''' (a [[latin nyelv|latin]] ''agressio'' szóból, jelentése: ''támadás'') minden olyan [[viselkedés]]forma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni (a fajtárs eltávolítására irányuló magatartás).
[[Etológia]]i értelemben agressziónak nevezzük azt a viselkedésformát, amikor fajtársak megpróbálják egymást valamilyen erőforrás közeléből eltávolítani, illetve megakadályozni, hogy a másik egyed a forrást elfogyassza.
Az ember esetében a sikeres agresszió a másik élőlény elleni [[erőszak]]os cselekményben valósul meg. Az agresszió ezenkívül irányulhat tárgyakra (rombolás), illetve az elkövetőre saját magára is (önagresszió). Az emberi agresszióval a [[pszichológia]] foglalkozik. Az agresszió a társas interakciók különböző elméleteinek elsődleges kutatási tárgya. [[Sigmund Freud|Freud]] [[pszichoanalízis|pszichoanalitikus]] elmélete az agressziót mint [[drive]]-ot tekinti, míg a [[szociális tanuláselmélet]] mint tanult választ vizsgálja.
14 ⟶ 13 sor:
=== Típusai ===
Az egyik korai, de nagy hatású osztályozás ([[Moyer]],1986) szerint az agresszió lehet:
* Ragadozó agresszivitás: a prédára támad a ragadozó
* Hímek közötti agresszió: versengés a nőstény(ek)ért, dominanciáért stb.
* Félelem szülte agresszió: a félelem vagy veszély leküzdésére mozgósított agresszió
* Irritációs agresszió: agresszió, amit az agresszor frusztrációja indukál
* Területvédő agresszió: adott terület védelme, főképp fajtársak ellen jelentkezik
* Anyai agresszió: az anyában ébredő agresszió, melynek célja az utódok védelmezése
* Célorientált agresszió: bizonyos célok elérésére irányuló agresszió, ez lehet akár az agresszióra adott válasz kitapasztalása
52 ⟶ 51 sor:
== Iskolai agresszió a szociológiában ==
Az iskolai agresszió nem új keletű, számos irodalom számol be a jelenség történetéről, amely széles körben ismert, mégis feltérképezésére kevés empirikus szociológiai vizsgálat született. Csaba Zoltán és Pál Judit tanulmányukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy mi befolyásolja a diákok közti agresszív viszonyok különböző típusainak kialakulását.<ref>Csaba Zoltán - Pál Judit: "Az ezerarcú agresszió”- Az utálat és az agresszió QAP elemzése egy kelet-magyarországi kisváros középiskoláiban. In: Néray-Vörös (szerk) :Behálózott Iskolák. L'Harmattan Kiadó.</ref>
'''Iskolai erőszaknak''' nevezi a szakirodalom az agresszív viselkedés olyan fajtáját, mely a tanulók egymás közötti vagy a tanárokkal, más iskolai alkalmazottakkal, illetve a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg.<ref>Gyurkó Sz. – Virág Gy. (2009). Az iskolai erőszak megítélésének különbségei és hasonlóságai a gyermekvédelmi és az oktatási intézményrendszerben. ESZTER Alapítvány – Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest.</ref>
| |||