„Vezérmű” változatai közötti eltérés

a
Commonsba áthelyezett kép linkjének javítása
a (Commonsba áthelyezett kép linkjének javítása)
=== [[Stephenson]]-féle villás vezérmű ===
 
[[Fájl:Stephenson vezérműlink valve gear hu.PNG|jobbra|bélyegkép|327px|Főkereten belül elhelyezett Stephenson-vezérmű egy 1867-ben épített francia vegyesvonati mozdonyban (Midi801)]] Korai vezérmű, amelyben ''excenterek'' ("körhagyók") segítségével villák mozogtak, ezek tolták a szelepeket vagy tolattyúkat. Ez a vezérmű bonyolult és kényes szerkezete, valamint pontatlan működése miatt csak a korai gőzgépekben talált alkalmazásra.
 
A 19. században leggyakrabban alkalmazott vezérmű. A gőzgép ''[[főtengely]]ére'', ill. gőzmozdonyok esetében a hajtott tengelyre két ''excenter'' ("körhagyó") van felékelve. Egyik az előre forgáshoz van beállítva, a másik a hátra forgáshoz. Az "elősietés" biztosítása érdekében a két excenter nem egymással ellentétes helyzetben, 180°-ban van a ''[[főtengely]]re'' felékelve, hanem csak kb. 140°-os szög alatt. A két excenter csuklós hajtórúdon keresztül egy íves ''kulisszát'' ("lengőív") mozgat, az egyik a kulissza egyik végét, a másik a másikat. Ily módon a kulissza a főtengely forgása során billegő mozgást végez. A lengőív belsejében egy csúszó elem található, a ''kulisszakő'', ami a tolattyúrúdon keresztül a [[tolattyú]]t mozgatja. Az irányváltást a lengőív felemelésével vagy lesüllyesztésével érik el, ezáltal a kulisszakő vagy a lengőív előremeneti excenter által mozgatott részébe, vagy pedig a hátrameneti excenter által mozgatott részébe kerül. Kisebb "töltést" a lengőív kisebb kitérésével lehet elérni. A [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérműben a lengőív ívének középpontja a [[főtengely]].