„1920. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés

A VI. Olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. [[Pierre de Coubertin]] minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a [[Nemzetközi Olimpiai Bizottság]] 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze [[Lausanne]]-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg [[Párizs]]ban. Noha az évfordulóról Párizsban és [[Alexandria|Alexandriában]] megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges [[Svájc]]ba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci [[Godefroy Blonay]]t kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:

{{idézet2|Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,<br />amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,<br /> és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.<br /> Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.<br /> és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.}}

A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, [[Lyon]] és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést.

A NOB döntése alapján: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.

|-