„Francia ellenállás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
 
==== A kommunisták ====
A [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] aláírását és a világháború kitörését követően a [[Francia Kommunista Párt]]ot [[Édouard Daladier]] kormánya illegálisnak nyilvánította.<ref>Jackson (2003), 114.o.</ref><ref>Atkin (2006), 31.o.</ref> Sok vezetőt letartóztattak és bebörtönöztek, vagy a földalatti mozgalomba kényszerítettek.<ref>Collins Weitz (1995), 60.o.</ref> A Francia Kommunista Párt a [[Kommunista Internacionálé]] utasítására háborúellenes álláspontra helyezkedett<ref>Crowdy (2007), 10.o.</ref><ref>Jackson (2003), 115.o.</ref>, ami a német megszállás első évéig megmaradt, a szovjet–német megnemtámadási egyezmény érdekében.<ref>Jackson (2003), 421.o.</ref> A párton belül széthúzások voltak, mert egyesek neutralitástsemlegességet hirdettek a németek felé, mások pedig teljesen megtagadtak a németekkel való bármilyen együttműködést.<ref>Davies (2000), 60.o.</ref> [[1940]] [[november]] 11-én, a Tűzszüneti[[Fegyverszünet naponnapja|Fegyverszünet napján]] a kommunisták az egyetemi hallgatókkal együtt tüntettek a német elnyomás ellen a [[Champs-Élysées]]-n.<ref>Jackson (2003), 422.o.</ref> Ez a Szovjetunió németek általi lerohanása és a paktum megszegése után történt ([[Barbarossa hadművelet]]), ekkor kezdett igazán szerveződni a kommunista ellenállás.<ref>Collins Weitz (1995), 62.o.</ref>
 
1941 augusztus 21-én, Pierre Georges hadnagy volt az első, aki erőszakos kommunista ellenállást tanúsított azáltal, hogy meggyilkolt egy német tisztet a párizsi metróban, a Barbès – Rochechouart állomásnál.<ref>Crowdy (2007), 10.o.</ref><ref>Jackson 2003, 423.o.</ref> A merénylet kegyetlen megtorlást vont maga után: 98 foglyot végeztek ki október 20-án.<ref>Crowdy (2007), 11.o.</ref>