„Pag (sziget)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apróságok
48. sor:
A [[12. század]]ban [[Velencei Köztársaság]] több szigetet és várost elfoglalt [[Dalmácia|Dalmácián]]. [[1180]]-ban [[III. Béla magyar király|III. Béla]] is csatlakozott a Velenceiek elleni csatározásba, megvédte és a Magyar Korona részévé tette Pagot. [[1244]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] szabad királyi városi címet ajándékozott Pag városnak. Még a [[13. század]]ban nagy birtoklási harc tört ki Pag hovatartozását illetően. Zadar magáénak akarta a teljes Pag szigetet, de legalább a déli részét Pag várossal. [[Rab (sziget)|Rab]] az északi részt akarta magáénak tudni, egy örökösödési vita miatt pedig ki Frigyes herceg jelentkezett az egész szigetért. Az ügyben a velencei szenátus hozott döntést, akik az egész szigetet Zadarnak ítélte. 1311-ben a pagi lakosok segítséget kértek a velenceiktől, hogy támogassák őket egy Zadar elleni függetlenségi harcban. Ez a kezdeményezés elbukott és Zadar [[1312]]-ben felgyújtotta Pag várost.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
 
[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] részleges önállóságot adott Pag-nak és megtörte a zadari elnyomást. Erre válaszként Zadar ismételten felgyújtotta Pag várost. Az 1358-as zadari békével helyreállt a rend, Zadar és Pag viaskodásában. 1367-ben Nagy Lajos ismét szabad királyi várossá tette Pag-ot. 1376-ban Lajos halála után Zadar megtámadta Pag-otPagot és ismételten felgyújtotta. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] kűztekiűzte a zadarikatzadariakat a Pag szigetről. [[László nápolyi király|Nápolyi László]] király Zadart támogatta, a zadariak ismételten elfoglalták Pag-otPagot és immáron negyedszerre is felgyújtották. A zadari vérengzés azonban nem tartott már sokáig, ugyanis [[1403]]-ban Nápolyi László eladta Pag-otPagot, Zadart és Novigradot Velencének. A velencei uralom alatt Pag részleges önállóságot nyert, amit az [[1433]]-as pagi törvény is megerősít.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
 
A [[15. század]] közepén élhetőbb helyen - a 3három kilométerre délre a régi Pagtól - újjáépítették a várost. Az ekkor felvirágzó sókereskedelem felizzította Pag hovatartozása körüli Rab és Zadar között fennálló vitát. A vita eredménye lett, hogy a törökök elfoglalták a szigetet és népessége 1.5001500 főre apadt. A törököket a velenceiek űzték el. A Velencei Köztársaság bukásával a sziget 1797-ben a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása után helyreállt az osztrák uralom. [[1918]]-ban olasz megszállás következett.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
 
[[1941]]. júniusában a fasiszta usztasa rezsim Slano-öbölben, Pag város közelében hozott létre egy koncentrációs tábort, ahol több ezer [[zsidók|zsidó]], [[szerbek|szerb]], [[horvátok|horvát]] és disszidens halt meg. Később a keleti parton [[Metajna]] közelében jött létre nőknek és gyermekeknek a második koncentrációs tábor. Az áldozatokat gyakran brutálisan megölték, majd gödrökbe vagy a tengerbe hajították. A két tábort 1941. augusztusának végén, miután a szigetet átadták az olasz erőknek, bezárták. A túlélőket többnyire a [[Jasenovaci koncentrációs tábor]]ba vitték, amely a legnagyobb horvát láger volt.<ref>{{cite web|url=http://www.tarfor.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35:a-horvauschwitz..|title=A „horvát Auschwitz”: Jasenovac |publisher=|location=tarfor.hu}}</ref>
 
A [[Második világháború|II.második világháború]] végével Pag is Jugoszlávia része lett, majd az [[1991]]-től Horvátország része.
 
== Közlekedés ==