„Dísz tér” változatai közötti eltérés

A házak számozása a Duna felőli házsoron, az egykori várkapu mellett kezdődik és az óramutató járásával ellentétes irányban halad.

 

Az ''1–2. szám'' alatt állt a [[20. század]] első felében a Külügyminisztérium épülete. Az 1. számú telken eredetileg, a 15. században a kalocsai érsek lakóháza állt, mely később [[Bakócz Tamás]] esztergomi érseké lett. A vár 1686. évi visszafoglalása után ez a ház is romokban állt, a 18. század elején újjáépítették. Tulajdonosa [[Bösinger Ferenc Ignác]] patikus, Buda 1695-1705 közötti polgármestere volt, aki [[Arany Sas Gyógyszertár (Budapest)|patikáját]] a szemben lévő telken (a mai 16. számú ház helyén) rendezte be; egy másik [[Fekete Medve Gyógyszertár|patikája]] is volt a mai Medve utcában, [[Pösingermajor|Buda környékén]] pedig földbirtokokat szerzett. A ház később Kayr Mátyás építőmesteré lett, aki többek között a [[régi budai városháza]] helyreállításán is dolgozott (1723–24). 1900-ban az épületet a szomszédos 2. szám alatti házzal együtt lebontották, helyükön épült fel a Külügyminisztérium épülete, mely a [[második világháború|világháború]] idején megsemmisült, maradványait lebontották. A telek azóta üresen áll, területén nyaranta népművészeti és dísztárgyakat árusítanak.

 

A ''3. szám'': A kétemeletes épület hátsó homlokzata a Duna felé, főhomlokzata a térre néz, rajta az erkély fölött a [[Batthyány-család]] címere látható. Két középkori lakóház romjain az 1686. évi visszafoglalás után Venerio Ceresola épített itt házat Johann Stephan v. Werleinnek, a bécsi udvari kamara megbízottjának. Joseph Giessl 1744-ben készített tervei alapján 1748-ben Marton Siegl építőmester új, kétemeletes barokk palotát emelt [[Batthyány Lajos]] nádor számára. 100 év múltán homlokzatát eklektikus stílusban átépítették, később a palotában lakásokat létesítettek és a 20. század első évtizedeiben több átalakítást is végeztek. Kétszáz évvel építése után, 1944-ben az épület súlyosan megsérült. A háború után a 18. századi alakjában, barokk homlokzattal állították helyre, ezt követően egy ideig a Várgondnokság használatában állt.

 

A ''4–5. számú'' egyemeletes ház szintén a Batthyány-családé volt. Az ingatlant 1686. után a kremsmünsteri apátság vásárolta meg, majd az itteni középkori házak romjain barokk épületet emeltek. Ebből az időből csupán a földszinti helyiségek dongaboltozatai maradtak fenn. 1908-ban szecessziós stílusban átépítették. 1930-tól a háború befejezéséig a [[Vatikán|pápai nunciatúrának]] adott otthont. A háborús sérülések után új, jellegtelen homlokzattal állították helyre. Előbb a Középülettervező Vállalat irodaháza, majd az Országos Műemlékfelügyelőség székháza volt. Az 1970-es években a kapualjban gazdag díszítésű ülőfülkesort bontottak ki. Ezek a vár legkorábbi ismert ülőfülkéi, keletkezésük a 13. századra tehető. A homlokzaton egyszerű emléktábla található, felirata: „Ebben a házban dolgozott Angelo Rotta (1872–1965) c. érsek, apostoli nuncius, aki 1930-tól 1945-ös kényszerű távozásáig képviselte a Szentszéket Magyarországon. Híven szolgálta egyházát, a nehéz háborús években tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket. Példaadó és önfeláldozó munkásságának állít emléket a Magyar Köztársaság kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Kar. (1992. április 6.)“

 

===6. szám===

 

===7. szám===