„Cali” változatai közötti eltérés

{{TelepülésKolumbiai település infobox

|becenév = "BranchLa ofSucursal Heaven"del Cielo („A mennyi kirendeltsége”), "La Sultana del Valle", "Sports(„A Cityvölgy of Colombia"szultánnője”), "CaliLa esCapital Cali,Mundial lode demásla esSalsa („A salsa loma"világfővárosa”), "TheLa [[Salsa]]´sCiudad Deportiva capitalde ofAmérica the(„Amerika worldsportvárosa”)

|kép =Panoramica aleko.jpg

|képméret = 250px

|címer = Escudo de Santiago deCOA Cali.svg

|embléma2megye = [[Valle del Cauca megye|Valle del Cauca]]

|népsűrűség = 4,0004000

|népsűrűségidőzóna forrás = COT

'''Cali''' (teljes nevén '''Santiago de Cali''') [[Kolumbia]] harmadik legnagyobb városa, [[Valle del Cauca megye]] megye székhelye. Lakossága a [[2005]]-ös népszámlálás szerint 2  039  626 fő.

A várost [[Spanyolország]] védőszentje [[Idősebb Jakab apostol|Szent Jakab]] apostol tiszteletére nevezték el, napját minden évben [[július 25.|július 25-én]] ünneplik. A '''Cali''' név eredetéről megoszlanak a vélemények.

Vannak, akik egy helyi törzs, a "Lili"„Lili” nevének téves kiejtéséből magyarázzák, mások a [[kecsua nyelv]]ből származtatják és ezt arra alapozzák, hogy [[Quito]] mellett található egy bennszülöttek által lakott Cali Cali nevű város.

A város éghajlata egyenlítői, de a közeli hegyekből és a Csendes-óceán felől érkező hűvösebb és nedvesebb légáramlatok üdítően hatnak a nagy melegben. Az éves átlagos csapadékmennyiség a szárazabb északnyugati városrészen 900 mm, a nedvesebb délnyugati részeken 1.8001800 mm. Az átlagos hőmérséklet 19C és 30C között váltakozik, átlagban 24C. Általában a nyarak szárazabbak, a telek csapadékosabbak. A legesősebb időszak az április-május, illetve október-november közötti periódus, de valamennyi eső minden hónapban esik és ez felüdíti a város zöldterületeit.

A spanyol konkvisztádor Sebastián de Belalcázar a területre behatolva először a timbák településeivel találkozott, akik érkezéséről értesülve elmenekültek, hátrahagyva városaikat és aranyukat. Észak felé továbbhaladva a hódítók a jamundi törzs területére hatoltak be, akik a Pance és Jamundí folyók között laktak. Itt a spanyolok már erős ellenállással találták magukat szemben, a bennszülöttek mérgezett végű dárdákkal és nyilakkal harcoltak ellenük. A jamundik városát elfoglalva a spanyolok elvitték az indiánok aranyát, de a terület teljes ellenőrzéséhez még a petecuy kacikát is le kellett győzni, akinek törzse a Lilí folyó és a Nyugati-Kordillerák között élt. A kacika nagy sereget gyűjtött a szomszédos törzsek harcosaiból és a két sereg [[1536]]. nagykeddjén meg is ütközött egymással. A meghódított területen a hódítók fokozatosan keveredtek a meghódítottakkal. Belalcázarnak magának is születtek gyermekei indián anyáktól. A terület megszerzése azért is volt fontos BelalcazarBelalcázar számára, mert a kecsua birodalom fennhatósága alá tartozott. [[Atahualpa]] inka elfogása és kivégzése után [[Francisco Pizarro|Pizarro]] [[Guayaquil]] és [[Quito]] meghódítására küldte Belalcázart, akinek halála után utódai örökölték a hatalmat, melyet meg is tartottak a függetlenség kivívásáig.

Cali alapítója [[Sebastián de Belalcázar]] [[1498]]-ban, [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] harmadik útja során érkezett az újvilágba. [[1532]]-ben csatlakozott PizzarohozPizzaróhoz, [[Peru]] meghódítójához. [[1534]]-ben Belacázar elvált Pizarro csapatától és később megalapította Quito városát, majd az [[Eldorádó]]t keresve behatolt a mai Kolumbia területére ahol [[Pato]] és [[Popayán]] megalapítása után [[1536]]. [[július 25.|július 25-én]] megalapította Santiago de Cali városát. Ez a város azonban nem a mostani helyén, hanem északra a mai [[Vijes]] és [[RiofrioRiofrío (Kolumbia)|Riofrío]] városok területén állt, azt csak Belacázar egyik alvezére Miguel Muñoz telepítette a jelenlegi helyére [[1537]]-ben. Ahol akkor Brother Santos de Añasco atya a misét celebrálta, ott áll ma a La Merced templom. Belacázar a városi hatóságok élére Pedro de Ayalát nevezte ki.

A gyarmati időszak alatt Cali Popayán kormányzóság része volt és bár ennek Cali volt a székhelye Belalcázar [[1540]]-ben kedvezőbb éghajlata miatt a székhelyet PapayánbPopayánba tette át.

A [[18. század]]ban annak terület a nagy részén, ahol ma Cali városa van haciendák álltak és a város csak egy kisváros volt a Cali folyó partján. [[1793]]-ban Calinak 6.5486548 lakosa volt, ebből 1106 szolgAszolga volt. AAz haciendák az uralkodó nemesi osztály tulajdonában voltak és szolgák hada dolgozott a cukornádültetvényeken és az állattartásban. Sok hacienda volt a város környékén a mai Cañaveralejo, Chipichape, Pasoancho, Arroyohondo, Cañasgordas, Limonar és Meléndez városok területén.

[[1810]]. [[július 3.|július 3-án]] Cali kikiáltotta függetlenségét a Popayáni Kormányzóságtól. Ezt a helyi mozgalmat csak 17 nap múlva követte a bogotái. Egyre több város csatlakozott hozzá és megalakították "a ''Ciudades Confederadas del Valle del Cauca"'' nevű szövetséget, a Cauca-völgyi Városok Konföderációját. PapoyánPopayán kormányzója, Miguel Tacón y Rosique sereget gyűjtött a lázadók ellen, mire Cali népe a [[Bogotá]]ban megalakított forradalmi parancsnokság, a "''Junta Suprema"'' segítségét kérte, amely egy Antonio Baraya tábornok parancsnoksága alatt álló kontingestkontingenst küldött támogatásul. [[1811]]. [[május 28.|május 28-án]] a bajo palacéi csatában Baraya serege megverte a királyi sereget. A harc azonban ezzel még nem ért véget, a következő években számos csata zajlott még a szabadságharcosok és a királyi csapatok között. A [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] fogságából kiszabaduló [[VII. Ferdinánd spanyol király]] hatalmas sereget küldött a Pacificador (rendteremtő) [[Pablo Morillo]] parancsnoksága alatt, aki visszaállította a spanyol uralmat. [[1819]]-ben, miután [[Simón Bolívar]] a spanyol erők zömét megfutamította a Cauca-völgyi felkelés is újraéledt és végül átvette az ellenőrzést a térség felett. [[1822]]-ben Bolívar megérkezett Caliba, amely fontos katonai támaszpont volt és környékéről sok harcos vett részt Bolívar függetlenségi harcaiban.

[[1911]]-ben 28. 000 lakosával Cali az újonnan kialakított Valle del Cauca tartomány székhelye lett. Az új tartomány a régi Cauca Tartomány északi részét képezte. A terület legnagyobb része mezőgazdasági terület volt, melynek az ország terményekkel való ellátásában fontos szerepe lett volna. Azonban nem volt közúti összeköttetése az ország többi részével, ezért a bogotái országút megépüléséig a szállítás lóval vagy öszvérrel történt. A Nyugati-Kordillerák és az óceán közötti út csak [[1945]]-ben készült el. Az út megépülése a város fejlődésének új lendületet adott, mert meggyorsította és olcsóbbá tette az árucikkek szállítását [[Bogotá]]ba, [[Medellín]]be éppúgy, mint a kávé exportját. Cali növekedésével Barranquilla jelentősége csökkent, mivel megszűnt a kolumbiai nagyvárosokhoz vezető út kapuja lenni.

[[Fájl:Cali 76.50241W 3.44796N.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|Cali araz űrből]]

[[Kategória:KolumbiaValle del Cauca megye települései]]