„Erzsébet park (Esztergom)” változatai közötti eltérés

A park területén egykor cölöperőd állt, ami a [[Esztergomi vár|várat]] védte, megakadályozta az ellenséges [[hajó]]k kikötését a területen. Erre laktak és dolgoztak az esztergomi halászok, [[molnár]]ok, tutajosok. Egykor a park keleti végében húzódó, középkori várfal tövében folyt a [[Duna]]. A Veprech-torony [[Duna]] felőli oldalán [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán]], [[török nyelv]]en írt emléktáblát helyezett el [[1543]]-as diadalának emlékére. Ez máig látható a falban. Az évszázadok alatt, a [[Duna]] medre jelentősen változott, és a [[második világháború]] után 1,5-2 méterrel feltöltötték a partszakaszt. Így a várfal harmada föld alá került, kialakult a park mai formája. Az [[1990-es évek]]ben épült a park nyugati, [[Duna]]-parti oldalán a [[Búbánatvölgy]]be vezető biciklisútbicikliút, amit eredetileg [[Pilismarót]]ig terveztek. Délkeleti oldalát a [[Prímási palota (Esztergom)|Prímási palota]] uralja, aminek a kertje néz a park felé. A déli végén, a [[Kossuth híd (Esztergom)|Kossuth híd]] hídfőjénél [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet magyar királyné]] bronz szobra áll. A parkban található a Sobieski-emlékmű, ami a [[Párkányi csata|párkányi csatában]] győztes [[III. János lengyel király|Sobieski János]] [[Lengyelország|lengyel]] királynak állít emléket.

A kör alakú [[bronz]] dombormű Frim Jenő alkotása. A [[párkányi csata]] emlékére készült. Az emlékmű felirata: ''Esztergom visszavételének 250-ik évfordulójára állította a [[Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye|megye]], város és [[Lengyel-magyar kapcsolatok|Lengyel-magyar Egyesület]] [[1933]]. [[szeptember 14.]].'' Közepén [[Sobieski János|Sobieski]] 50 centiméter átmérőjű életnagyságú domborműve. A mű tetején eredetileg kőből faragott sas állt, azonban ez letörött. Pótlására Nagy János [[szlovákia]]i magyar szobrászművész egy méter magas [[bronz]] [[sas]]t készített. Az emléműemlékmű teljes magassága három méter.