„Salvador Dalí” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
|kép = Salvador Dali NYWTS.jpg
|képaláírás = Salvador Dalí egy [[ocelot]] társaságában (1965)
|születési idő = [[1904]]. [[május 11.]]
|születési hely = {{Spanyolország}}, [[Figueres]]
|halál ideje = [[1989]]. [[január 23.]] {{életkor-holt|1904|05|11|1989|1|23}}
31. sor:
== Gyermekkora, ifjúsága ==
[[1904]]. május 11-én született a katalóniai Figueres városkában (Katalónia tartomány, Girona megye). Apja Salvador Dalí Cusí jó nevű jegyző, anyja Felipa Domènech Ferrés. 1908-ban megszületett egyetlen húga, Anna Maria. Apja Dalít beíratta a városi iskolába, ''(Escuela Pública de Párvulos de Figueres).'' [[1912]]-ben új iskolába került, ahol elkezdhette a francia nyelv tanulását ''(Colegio Hispano-Francés de la Inmaculada Concepción de Figueres).''
[[1916]]–ban a nyarat a Figueres közelében található Molí de la Torre, azaz Malomtorony falai között tölthette el. A malom a Pichot család tulajdona volt, akik közül több művész is kikerült. [[Ramón Pichot]] művei által megismerkedett az ifjú Dalí az impresszionizmussal. Ősszel megkezdte középiskolai tanulmányait, és emellett a Figueres-i Intézetbe járt ''(Instituto de Figueres).'' Részt vett Juan Núñez professzor óráin is a Figueres-i Művészeti Iskolában ''(Escuela Municipal de Dibujo de Figueres).''
[[1919]]-ben megélhette első kiállítását a Városi Színházban (később Dalí Múzeum).
Az Intézet tanulóival, barátaival megalapították a „Studium” című kiadványt, melyben a festő első írásait publikálta. Elkezdte írni saját naplóját is ''„Les meves impressions i records íntims”'' címmel, ezt később spanyolul ''„Un diario: 1919–1920. Mis impresiones y recuerdos íntimos”'' címmel adták ki.
== A király évei, avagy a figuerasi és a cadaquési gyermekkor ==
Dalí memoárja a születése – 1904. május 11. – előtti két hónapra datálható. Ez a furcsa visszaemlékezés a „Paradicsomból való kiűzetés” megfogalmazást kapta, viszont olyan élénk színeket kapcsol ehhez, mint a narancssárga, piros, bíbor; de nem csak színek, hanem érzetek is kapcsolódnak e paradicsomi benn léthez: mely „csendes, puha, szimmetrikus, kibélelt és ragacsos” volt. A megszületés pillanatához két vakítóan fényes tojás alakot kapcsolt, amelyeknek foszforeszkált a fehérjük. „Ezek a tüzes tojások végül nagyon puha és végtelenül rugalmas, [[amorf]] masszává olvadtak. Később a technikai tárgyak lettek a legnagyobb ellenségeim, például az órák, amelyeknek puhának kellett volna lenniük, vagy semmilyeneknek.” Ez a puha óra jelenség a későbbiekben több képén is meg fog jelenni, mint például a Robbanás ([[1954]]), Az emlékezet állandóságának felbomlása (1952-1954), Az emlékezet állandósága (Lágy órák) ([[1931]]) című képeken.
Dalí nagyon korán kezdett nyitni a festészet felé, ugyanis 8 évesen rendezte be első műtermét, amire a családi ház padlásán található mosókonyha szolgált. Első és egyben legrégebbi munkái 1914-re datálhatóak, melyek kisebb akvarellek és főként tájkép tanulmányok voltak szülőhelye környékéről. Továbbá az a néhány olajfestmény, ami akkorról származik, pusztán néhány híresebb festő művének a másolata, azon képekről, amiket apja könyvtárában vélt fedezett fel. Számára a műterem a magányos órák „szentélye” volt. Érdeklődése hamar új irányba is mozgolódni kezdett: nevezetesen a [[filozófia]] iránt, és emellett vonzódott a művészettörténethez is, de tovább próbálkozott a festészettel is. Apja ebben támogatta őt; vásznakat, ecseteket, festékeket és folyóiratokat vett neki. Kezdetben még csak tájképeket festett, majd egy-egy alkalommal, új ötlettel állt elő: a megfestett képre, amely cseresznyéket ábrázolt, valódi cseresznyeszárat ragasztott.
== Madridi évek ==
[[1920]]-ban apja javaslatára felvételizett [[Madrid]]ba a Szépművészeti Akadémiára, ahova a felvételi a következő volt: a jelölteknek hat nap alatt kellett rajzot készíteni egy klasszikus szoborról. Salvador választása egy [[Jacopo Sansovino]] [[Bacchus]]áról, készült [[gipsz]]másra esett, munkája befejeztével természetesen felvételt nyert az akadémiára. A húszas évek elején ismerkedik össze [[Pepin Bello]]val. Ekkoriban igen szabadelvű volt, nyíltan kritizálta tanárait, amiért képtelenek voltak eltávolodni a francia impresszionizmustól, és nem figyeltek oda az új fejleményekre, mint a kubizmus vagy avantgárd. [[1921]] februárjában elveszítette édesanyját, apja ekkor feleségül vette Catalina Domènech Ferrés-t, anyjának leánytestvérét. [[1922]]-ben Barcelonában, a Dalmau Galériában kiállítást rendeztek ''Concurs-exposició d’obres d’art originals d’estudiants'' címmel a Diákok Katalán Szövetségének, ahol Dalí műve, a ''Mercado'' nyerte el az egyetem rektorának első helyezését. Madridban a Szent Ferdinánd Szépművészeti Akadémia ''(Real Academia de Bellas Artes de San Fernando de Madrid)'' diákjaként a kollégiumban élt, ahol megismerkedett korának szellemi életét meghatározó fiatal művészek csoportjával. Barátai lettek: [[Luis Buñuel]], [[Federico García Lorca]]. [[1923]]-ban – mivel bírálatban részesítette tanárait és békétlenkedett az Akadémián – kizárták, sőt le is tartóztatták pár napra [[Gerona|Geronában]].
1924-ben haza utazik, (miután egy évre kizárták az akadémiáról). Otthon kedvenc modellje a húga lett Anna Maria. Főleg a nyitott ablak előtt szerette őt festeni ülve vagy állva. Még ebben az évben sor került első önálló kiállítására a Dalmau-galériában. A megjelentek között ott volt [[Pablo Picasso]] is. A legtöbb ember figyelmét, A lány az ablaknál, című kép keltette fel. Nem sokkal ezután meglátogatta Picassot, de a ’rajongása’ nem tartott sokáig, ugyanis azt vallotta, hogy egyetlen Dalí-kép többet ér, mint Picasso egész életműve.
50. sor:
Dalí és [[Federico García Lorca]], a költő, 1923-ban ismerkedtek meg Madridban, viszont barátságuk csak 1925-ben mélyült el és vált szorossá, mikor Lorca elkísért őt szülőhelyére, ahol két felolvasást is tartott a Mariana Pinedából. Mikor Garcia elutazott, élénk levelezés kezdődött közte és Ana Maria között, akihez gyengéd szálak fűzték, bár ezt Dalí megcáfolta, aki annyi mondott, hogy García érdeklődése iránta kizárólagos volt és „ő volt szerelmének egyedüli tárgya”. „Közismert homoszexuális volt, és őrülten belém szeretett.” Ezek után Lorca ódát írt Dalí számára 1926-ban:
„De főként hadd daloljam közös gondolkodásunk, Mely borús és aranyló napokban összeforraszt. A fény, mely elvakítja szemünk, nem A Művészet, Szeretet s barátság inkább s a jó közös harc.” (Somlyó György fordítása)
Erre az évre datálható a Csendélet (Meghívás alvásra) című Dalí-kép. Ez a kép Garcia Lorcát ábrázolja, alvó pózban, akinek antik stílusban festette meg a fejét. A relief plaszticitása és a kontúrok árnyékokká és a modell vonásaivá alakultak át. Ám ez volt az utolsó év, amelyet jó barátságban töltött a két barát. Azért távolodtak el egymástól, mert Dalí időközben művészetellenes akcióban vett részt, és a szürrealisták csoportjához csatlakozott, Garcia Lorcát pedig egyre jobban foglalkoztatta a népművészeti irányzat.
== Első saját kiállításoktól a paranoia-kritika módszerének megalkotásáig ==
59. sor:
== Dalí az Egyesült Államokban ==
Az USA-ban közben kiadta ''A képzelet függetlenségének és az ember saját őrültségéhez való jogá''nak röpiratban megalkotott nyilatkozatát. Librettót és díszleteket is alkotott New York-ban a Metropolitan Opera részére a ''Bacchanália'' című balettben. Ezek után szeptemberben visszatért Európába.
A következő esztendőben, 1940-ben azonban a német csapatok Burdeosba érkezésének hírére a festő feleségével együtt átköltözött az Egyesült Államokba, ahol aztán 8 évig, egészen 1948-ig tartózkodott. [[1941]]-ben kezdődött lelkes érdeklődése az ékszerek készítése iránt, mely aztán egész karrierje nyomán végigkövette. Újra bemutatkozhatott a Julien Levy Galériában. Októberben a Metropolitan Opera House Laberinto az ő librettójával, díszleteivel és jelmezeivel mutatott be balettelőadást. Az ugyancsak New York-i MOMA [[november 18.|november 18-án]] közös Dalí-Miró kiállítást rendezett. [[1942]]-ben a Dial Press (Nueva York) publikálta a Salvador Dalí titkos élete ''(The Secret life of Salvador Dalí'' / ''La vida secreta de Salvador Dalí)'' című művet, melyet a festő a megelőző évben fejezett be.
66. sor:
[[1934]]-ben feleségül vette szerelmét, Galát, akivel 1927 tavaszán ismerkedett meg Párizsban. Cadaqués-ben telepedtek le.
[[1974]]-ben előszóval és illusztrációval látta el [[Sigmund Freud]] könyvét ''(Moisés y el monoteismo).'' [[szeptember 28.|Szeptember 28-án]] megnyitották Figueres városában a Dalí Színházmúzeumot. [[1978]]-ban bemutatta első hipersztereoszkópikus festményét New York-ban a Solomon R. Guggenheim Múzeumban ''(Dalí levantando la piel del mar Mediterráneo para enseñar a Gala el nacimiento de Venus).'' [[1979]]-ben a Francia Intézet Szépművészeti Akadémiájának külföldi tagjává nevezték ki. Felavatták retrospektív bemutatóját Párizsban, a [[Georges Pompidou központ]]ban. [[1980]]. május 14-e és június 29-e között bemutatták a művész retrospektív kiállítását Londonban, a Tate Galériában, ahol 251 alkotása szerepelt.
[[1981]]-ben megkapta Katalónia Aranymedálját. [[1982]]-ben felavatták a St. Petersburgi Dalí Múzeumot ([[Florida]]). Június 10-én Port Lligatban elhunyt Gala, akit [[Púbol]]ban helyeztek örök nyugalomra. Dalí ezután átköltözött a púboli kastélyba, hogy párja közelében lehessen. [[I. János Károly spanyol király]] Dalínak a „Púbol márkija” címet adományozta. [[1983]]-ban nagyszabású kiállításokat rendeztek a festő tiszteletére “400 obras de Salvador Dalí de 1914 a 1983”, azaz „Salvador Dalí 400 műve 1914-től 1983-ig” címmel [[Madrid]]ban, Barcelonában és Figueresben. Utolsó festményei ebben az időszakban keletkeztek.
[[1984]]-ben a púboli kastélyban tűz ütött ki, melyben Dalí súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ekkor átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, ahol haláláig lakott. [[1989]]. január 23-án hunyt el a toronyban. A figueres-i Dalí Múzeumban nyugszik.
75. sor:
[[Sarane Alexandrian]] ekképpen fogalmazott: „A [[reneszánsz]] ember, aki a [[pszichoanalízis]] hitére tért.”
Dalí vallotta, hogy a szürrealista művészet és a tudomány együttes erővel képes lehet az [[irracionális]] meghódítására. Magát a pszichoanalitikus értelmezéssel kapcsolatban Bálint Mihály is szkeptikusan nyilatkozott: a léleknek három területe van: az Ödipusz-konfliktus, őstörés és az alkotás; és ezek közül is csak az első kettő közelíthető meg a pszichoanalitika módszereivel. Az utóbbiról csak feltevések számolnak be. Az első kettő viszont az őstörekvésekből alakul ki, ami Dalí nyelvén a következő:
A vágy talánya: anyám, anyám, anyám.
Salvador anyja, aki igazán a családjáért élő asszony volt, valószínű, hogy lánygyermeket szeretett volna Dalí előtt, mert fiát elég sokáig lányként kezelte és nem egy esetben lánynak öltöztette. Az ezzel kapcsolatban kialakult identitászavar magyarázhatja azt, hogy Dalí egész életében az [[androgün]] (kétnemű) testalkatú emberekhez vonzódott. Később Galában, későbbi feleségében, is ezt az őseredetű androgünitást vélte felfedezni. Az előbb említett gyermekkori helyzet lehetett Dalí későbbi szexuális zavarának és az anyja iránt tanúsított későbbi [[Agresszió (pszichológia)|agressziójának]] oka. Ez érzékelhető a Szent szív, és az Időnként élvezettel köpök az anyám portréjára című képein.
== Fontosabb alkotásai ==
119 ⟶ 117 sor:
=== Filmek ===
* Számon tartják a filmművészetben is, [[Luis
== Múzeumai ==
136 ⟶ 134 sor:
* ''Salvador Dalí'', Szerkesztette: NAGY Mézes Rita, Sorozatkészítő: Kézdy Beatrix, A kiadás alapja: Salvador Dalí, Sirrocco, 2005; Kossuth kiadó, 2010.
* ''A MŰVÉSZET TÖRTÉNETE'', Az expesszionizmustól a szürrealizmusig, 14. kötet, Corvina kiadó, 2010.
* ''A művészet története'', ERNST, H. Gombrich, Glória kiadó
== Egyebek ==
* Alkotó fantáziájának egyik legszebb példája a csak jóval halála után megvalósított [[szélorgona]].
| |||