„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

Visszavontam Voxfax (vita) szerkesztését (oldid: 14874609) nem kolerában hunyt el
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(Visszavontam Voxfax (vita) szerkesztését (oldid: 14874609) nem kolerában hunyt el)
Ő nevezte el (bár nem ismerték el hivatalosan) a vízben élő hüllőt, a [[Moszaszaurusz-félék|moszaszauruszt]] és a [[pteroszauruszok]] rendjének egyik nemét, a [[Pterodactylus]]t. Az elsők között állapította meg, hogy a prehisztorikus korban nem az [[emlősök]], hanem inkább a [[hüllők]] voltak a domináns fajok. Arról is nevezetes, hogy ellenezte [[Jean-Baptiste Lamarck]] és [[Étienne Geoffroy Saint-Hilaire]] evolúciós elméleteit. Mivel nem talált bizonyítékot az [[evolúció]]ra, azt gondolta, hogy az állatfajok állandóak maradnak és nem változnak meg [[Élet|földi életük]] során. A kövületek és a létező élőlények közötti különbségeket a katasztrófaelmélettel magyarázta. Azt állította, hogy a kihalt [[állatok]]at és [[növények]]et több lokális [[katasztrófa]] pusztította el, míg az élő fajok a pusztulás után újonnan fejlődtek ki.
 
Legismertebb és egyben egyik legjelentősebb műve a 15 kötetes ''Le Règne Animal'' (Az állatok birodalma, 1817). Természettudományi munkásságát már életében is elismerték, 1819-ben főnemesi címet, Franciaország pairje ''(Pairie de France)'' adományoztak neki. Ettől fogva '''Cuvier báró'''nak nevezték. Cuvier-t 1818-ban a Tudományos Akadémia ''negyven halhatatlanja'' közé választotta, és [[Az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája|az Eiffel-tornyon megörökített nevek listáján]] szereplő 72 tudós között a nyolcadik helyen szerepel a felsorolásban. Az18321832-esben párizsiPárizsban [[kolera]]járványbanjárvány pusztított, és ő is ekkor hunyt el. Munkásságát többen folytatták, talán a legnevezetesebb követői a svájci születésű amerikai [[Louis Agassiz]] és az angol [[Richard Owen]].
 
== Élete ==