„Nemzeti Kulturális Alap” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1 link kékítés |
2014. május 7. óta változatlan |
||
2. sor:
{{elavult}}
== Története ==
Az 1993. évi törvény eredetileg [[elkülönített állami pénzalap]]ként hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap költségvetési önállóságát az [[elkülönített állami pénzalap]] státus, valamint a [[kulturális járulék]] bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtotta a garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e meghatározó területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának. Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státusát
{{csonk-szakasz}}
== Célja ==
* Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása:
* Az Alap támogatja:
-
-
-
-
-
-
== A kulturális járulék ==
A Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozó törvény eredeti szövege meghatározta azt, hogy
-
-
A társadalmi és szakmai szervezetek döntéshozatalba történő bevonásával, valamint a költségvetési önállóság biztosításával sikerült megvalósítani a kultúratámogatásnak „az államtól karnyújtásnyira” történő megszervezését.<br>
2009
Az alapszerű működés előnyei a fejezeti kezelésű előirányzatként történő kezeléssel szemben az államháztartási törvényből és annak végrehajtásáról szóló kormányrendeletből egyértelműen megállapítható. A kulturális ágazat rugalmasabb finanszírozási formája, valamint a már említett forráshiányos volta miatt kifejezetten kívánatos volt az újbóli, alapként való működtetés.
Az alapprogrammá minősítés óta eltelt időben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az alapprogram működéséhez törvényben is garantált függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudta őrizni a különböző állami adminisztrációs befolyásokkal szemben. (Hosszú távú programok támogatása; előfinanszírozás; gördülő pályáztatás; a miniszteri keret mértéke; az elvonások megakadályozása stb.)
Mindezeket figyelembe véve az Országgyűlés 2006-ban úgy döntött, hogy az Alapprogram esetében az Alappá történő visszaalakulás indokolt.
Az EU-hoz való csatlakozás következményeként hazánkban folyamatosan alakul át, módosul a központi akarat érvényesítésének képessége. A döntési jogkörök egy része Brüsszelhez, másik része pedig a régiók és kistérségek hatókörébe került. Ez módosította a hagyományos nemzetállami kulturális politika, illetve itthoni kulturális piac közvetlen lehetőségeit. Ugyanakkor a nemzeti kultúrafinanszírozás továbbra is az illető állam belátásán, döntésén múlik. Ebbe beleértendő a határon túli magyar kulturális igények támogatása is.
33 ⟶ 32 sor:
A kulturális örökség mentése és karbantartása rendkívül szerteágazó, egyre több szakértelmet és ráfordítást igénylő feladatrendszer. Ezért hangsúlyozandó a céltudatos rendszerszerűség megerősítése, pénzforrások biztosításával.
A kulturális ágazat egyes alágazatai több szempontból más finanszírozási lehetőséget igényelnek a hagyományos modellhez viszonyítva. Nevezetesen:
-
-
-
-
-
-
Az állami kulturális finanszírozás bizonyítottan bevált intézményét, a Nemzeti Kulturális Alapot meg kell őrizni, feladatát a fenti szempontok figyelembevételével tovább erősíteni, finanszírozási lehetőségeit a kulturális szféra igényeinek megfelelően rugalmasabbá kell tenni.
== Források ==
* 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról
* 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról
* T/5395. számú törvényjavaslat (2008) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993 . évi XXIII. törvény módosításáról
* 2010. évi CLXVII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993.évi XXIII. törvény módosításáról
|