„Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link kékítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
119. sor:
|}
Az [[1995]] és [[2002]] közt, 6 milliárd [[euró]] költségen épített 180 km hosszú '''Köln–Frankfurt nagysebességű vasútvonal''' (hivatalos nevén Köln-Rajna/Majna nagysebességű vasútvonal) [[Köln]] városát köti össze [[Siegburg]], [[Montabaur]] és [[Limburg]] érintésével [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] [[Frankfurti repülőtér|repülőterének]] távolsági [[pályaudvar]]ával. A csatlakozó Breckenheim-Wiesbaden vonal [[Wiesbaden]] városát köti be, míg a Köln reptéri [[hurokvágány|hurok]] a [[Köln–Bonn repülőtér]] bekötésére szolgál. A 300 [[km/h]]-val járható [[nagysebességű vasút]]vonal a 15 milliós összlakosságú [[Ruhr-vidék|Rajna-Ruhr]] és [[Rajna]]-[[Majna]] régiót köti össze- mely a két legnagyobb [[Németország|német]] metropolisz-régió -, több országos és nemzetközi viszonylat menetidejét a [[Rajna-balpart vasútvonal]]hoz képest egy teljes órával csökkentve. A 2010-es [[menetrend]]i évben a legrövidebb menetidő [[Köln Hauptbahnhof]] és [[Frankfurt Hauptbahnhof]] közt 62 perc volt (vö.: [[ütemes menetrend]]). A vonal Németországban elsőként kizárólag az [[ICE]] nagysebességű távolsági [[személyvonat|személyforgalmat]] szolgálja, különlegességei közé tartozik az [[A3 (autópálya, Németország)|A3 autópályával]] való [[nyalábolt
A vonal az 1978-ban elvetett, jóval hagyományosabb pályaparaméterekkel tervezett Köln-Groß-Gerau vasútvonal helyett épült meg.
166. sor:
A [[németország vasúti közlekedése|német vasút]] fejlesztési tervének keretein belül a [[Deutsche Bahn]] 1970-ben javasolta a Köln-Groß-Gerau vasútvonal megépítését, ennek fő oka a két meglévő [[Rajna]]-menti vasútvonal túlterheltsége volt. Az ekkor javasolt vonal csak Köln környékén, az első kilométereken felelt meg a 30 évvel később megvalósult vonalnak. Egyetlen köztes megállóként a megépítendő Bonn-Beuel állomást tervezték ([[Bonn]] ekkor még [[Nyugat-Németország]] [[főváros]]a volt), [[Frankfurt am Main]], [[Wiesbaden]] és [[Mainz]] a Taunus-vasúthoz csatlakozó négy deltán keresztül lett volna kiszolgálva. Groß-Geraunál ([[Darmstadt]] térségében) a vonal a 200 km/h-ra kiépített Ried-vasútba csatlakozott volna.
A nagysebességű vonalat felvették az 1973-as szövetségi közlekedési hálózattevbe, a viták és ellenállások
A különféle nyomvonalváltozatokkal kapcsolatos előtanulmányok végül ahhoz vezettek, hogy a vasút bejelentette a projektet az 1985-ös szövetségi közlekedési hálózattervbe. Az érintett három szövetségi tartomány gyökeresen ellentétes álláspontjai miatt azonban bár a tervet befogadták, nem egy határozott nyomvonal, hanem egy nyílt tervezési korridor került a projektek közé. A megvalósítást itt a legmagasabb prioritási kategóriába sorolták, a [[haszon-költség arány]] 4,0 értéket vett fel. A mintegy 140 kilométeres szakasz a legfontosabb új építésű vasúti projektként szerepelt az 1985-ös szövetségi közlekedési hálózattervben. A [[személyvonat|személy]]- és [[tehervonat|teherforgalom]] számára is egyaránt használható vonal magas költségei miatt a vasút 1986-ban elvetette az ilyen irányú terveket, és egy, a Rajna jobb partján húzódó tisztán személyforgalmi variáns mellett állt ki.
| |||