„William-Adolphe Bouguereau” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:William-Adolphe Bouguereau (1825-1905) - Artist Portrait (1879).jpg|bélyegkép|jobbra| A művész [[1879]]-ben]]
'''William-Adolphe Bouguereau''' ([[La Rochelle]], [[1825]]. [[november 30.]] – [[La Rochelle]], [[1905]]. [[augusztus 18.]]) francia festő. [[Eklektikus]] művész. A modern festészeti irányzatok ([[impresszionizmus]], [[szecesszió]], [[fauvizmus]]) nem ragadták magukkal. Nemcsak rangja, hanem tudása szerint is nagy festő mester volt, láthatóan ki tudta elégíteni az úri osztály igényeit, de közben a saját korában élt. Ha odaadjuk művészetéből azt, amit a pénzes megrendelőknek festett, akkor itt lüktet festészetében a kor.{{forrás}}
 
 
== Életpályája ==
 
[[1850]]-[[1854]]-ben [[Itália|Itáliában]] [[Raffaello Sanzio|Raffaello]], [[Andrea del Sarto]], [[Guido Reni]] alkotásait tanulmányozta, és ezek hatására mitológiai tárgyú képeket is alkotott. Témaválasztása igen gazdag: festett számos portrét, továbbá [[zsánerkép]]eket, vallásos és történelmi kompozíciókat. Párizsban a [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] a hagyományos festészeti irányzatokat tanította. Útkereső tanítványai közül sokan, így [[Lovis Corinth]] és [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] is az impresszionizmus, a fauvizmus vagy az [[expresszionizmus]] útjára tértek. színházias díszletekkel megörökített egy pokolbéli jelenetet, amely azt ábrázolja, hogyan szemléli Dante és Vergilius azokat az embereket, akik a pokolban is egymás torkának esnek, akár itt a földön (''Dante et Virgile en enfer'', [[1850]]), a halottak napjának ünnepét (''Le jour des morts'', [[1859]]), a fiúgyermek búcsúját apjától (''Tóbiás búcsúja apjától'', [[1860]]), és láthatjuk, hogy a Tisztaság felöltözve és meztéláb jár (''Au bord du ruisseau'', [[1875]]). A fiatal pásztorlány lehet egyszerű zsánerkép (''La jeune bergère'', [[1885]]), de a breton félszigeten és más [[Franciaország|francia]] tájakon és szerte [[Európa|Európában]] sok volt belőlük. ''A rózsás Szűz Anya'' (=''La Madone aux Roses'', [[1903]]) képe máig tartóan kielégíti a katolikus népi vallásosság igényeit.
 
[[1850]]-[[1854]]-ben [[Itália|Itáliában]] [[Raffaello Sanzio|Raffaello]], [[Andrea del Sarto]], [[Guido Reni]] alkotásait tanulmányozta, és ezek hatására mitológiai tárgyú képeket is alkotott. Témaválasztása igen gazdag: festett számos portrét, továbbá [[zsánerkép]]eket, vallásos és történelmi kompozíciókat. Párizsban a [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] a hagyományos festészeti irányzatokat tanította. Útkereső tanítványai közül sokan, így [[Lovis Corinth]] és [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] is az impresszionizmus, a fauvizmus vagy az [[expresszionizmus]] útjára tértek. színházias díszletekkel megörökített egy pokolbéli jelenetet, amely azt ábrázolja, hogyan szemléli Dante és Vergilius azokat az embereket, akik a pokolban is egymás torkának esnek, akár itt a földön (''Dante et Virgile en enfer'', [[1850]]), a halottak napjának ünnepét (''Le jour des morts'', [[1859]]), a fiúgyermek búcsúját apjától (''Tóbiás búcsúja apjától'', [[1860]]), és láthatjuk, hogy a Tisztaság felöltözve és meztéláb jár (''Au bord du ruisseau'', [[1875]]). A fiatal pásztorlány lehet egyszerű zsánerkép (''La jeune bergère'', [[1885]]), de a breton félszigeten és más [[Franciaország|francia]] tájakon és szerte [[Európa|Európában]] sok volt belőlük. ''A rózsás Szűz Anya'' (=''La Madone aux Roses'', [[1903]]) képe máig tartóan kielégíti a katolikus népi vallásosság igényeit.
{{csonk-grafikus}}