„Szénbányászat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
A [[kőszén]] növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a [[tőzeg]] [[barnakőszén]]né (ennek kevésbé szénült változata a [[lignit]]), [[feketekőszén]]né, majd [[antracit]]tá alakul; a [[grafit]] már a [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózis]] terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy [[nyomás]] és [[hőmérséklet]]. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
A legidősebb ismert előfordulás [[
A legtöbb barnakőszén az [[eocén]] és a [[miocén]] földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-[[Németország]]ban a [[Salde]] és [[Mulde]] közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó [[Rajna]]vidéki előfordulás [[Bonn]] és [[Köln]] között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. [[Románia|Romániában]] a [[Zsil]]-völgyi előfordulás [[oligocén]] korú, de jó minőségű ''szurokkőszén'', több százmillió tonna készlettel. A magyarországi előfordulásokról lásd: [[Szénbányászat Magyarországon]].
|