„Náray-Szabó István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
[[1922]]-ben végzett okleveles vegyészként a budapesti József Nádor Műegyetemen. [[1923]]-tól az elektrokémia tanszékén tanársegédként dolgozott, majd [[1926]]-ban műszaki doktorátust szerzett.
Ezután ösztöndíjjal előbb a Berlini Collegium Hungaricumba került és a Kaiser Wilhelm Institut für Faserstoffchemie-ben dolgozott ([[1926]]-[[1928]] között), majd a manchesteri Victoria University fizikai intézetében részt vett a Nobel-díjas [[W. L. Bragg]] szilikátszerkezeti kutatásaiban ([[1928]] és [[1930]] között).
Miután hazatért, [[1930]]-tól a [[Szegedi egyetem|szegedi tudományegyetem]] Általános és Szervetlen [[Vegytan]] Tanszékén adjunktus lett és anyagszerkezetből magántanári képesítést szerzett. [[1931]]-ben kinevezték a szegedi Eötvös Kollégium igazgatójának. Emellett [[1933]]-tól [[1938]]-ig [[Bay Zoltán]]nal is dolgozott. [[1938]]-tól a budapesti [[BME|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] kémiai-fizikai tanszékének vezetőjeként nyilvános rendkívüli tanárként, majd [[1939]]-től nyilvános rendes tanárként tanított.
[[1947]]-ben mint a [[Magyar Közösség]] tagját a köztársaság elleni összeesküvés hamis vádjával letartóztatták, a koncepciós perben 4 évre elítélték, és két évre internálták.
A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1945]]-ben levelező tagjává választotta, azonban tagságát [[1949]]. [[november 16.|november 16-án]] tanácskozótaggá minősítették vissza, ami egyet jelentett akadémiai tagságának felfüggesztésével. A kizárást az MTA [[1989]]-ben hatálytalanította. [[1956]]. [[november 3.|november 3-án]] tudóstársaival együtt részt vett az MTA Forradalmi Bizottsága által az Akadémia dísztermébe összehívott ülésen, ahol az Akadémia és a Forradalom ügyének továbbvitele felől tanácskoztak.
[[1953]]-tól az Építéstudományi Intézet épületfizikai osztályát vezette. [[1956]]-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos tanácsadója volt. [[1970]]-ben vonult nyugdíjba.
Fia, [[Náray-Szabó Gábor]] vegyész, az [[ELTE]] egyetemi tanára, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Könyvtárának főigazgatója.
36. sor:
==Munkái==
* Fizikai kémia ([[Erdey-Grúz Tibor]]ral és [[Schay Géza|Schay Gézával]]) (Budapest, 1940.)
* Atomok, molekulák, kristályok. (Budapest, 1942.)
* Kristálykémia (Budapest, 1944.)
* Szervetlen kémia. 1. kötet, Bp. 1947., 2. kötet, Bp. 1957., 3. kötet, Bp. 1958.
* Rövid szervetlen kémia. (Bp. 1960.
* A szilikátüvegek tulajdonságai. (Bp. 1963.)
* Kémia. Bp. 1967. (2. átdolgozott kiad. Bp. 1973.)
* Inorganic Crystal Chemistry. (Bp. 1969.)
* Inorganicseszkaja krisztallhimija. (Bp. 1969.)
Több mint 80 közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban.
| |||