„Sztyepp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld link → kék link + pirosítás |
|||
39. sor:
Jellemző növényei a különböző szárazságtűrő, keskenylevelű fűfélék, ezek közül is az árvalányhajak. Az európai erdős sztyeppek zónájában a pusztai árvalányhaj (Stipa joannis Celak), a valódi sztyeppek északi részén a csinos (S. pulcherrima Koch), keskenylevelű (Stipa tirsa Smirn.), borzas (S. dasyphylla és S. zalesskyi) és ukrán (S. ucrainica Klok.) árvalányhaj, a délebbi részeken pedig a szőröstoklászú (S. lessingiana ) és kunkorgó árvalányhaj (S. capillata és S. sareptana). Gyakoriak az alacsony termetű cserjék, így a törpemandula, csepleszmeggy, zanótok (Chamaecytisus austriacus, C. ruthenicus), rekettye (Genista scythica), Calophaca wolgarica, fekete madárbirs (Cotoneaster niger), gyöngyvessző fajok (Spiraera media, S. crenata, S. hypericifolia), és rózsák (Rosa spinosissima, R. gallica, R. jundzillii). A szárazabb sztyepptípusokban gyakoriak a hagymás gumós-növények, így a hagymák (Allium rotundum, A. ammophilum, A. decipiens, A. atroviolaceum, A. guttatum), tulipánok (Tulipa schrenkii, T. sylvestris), a tyúktaréjok (Gagea bulbifera, G. pusilla, G. szovitsii), vagy a Bellevalia sarmatica, Hyacinthella pallasiana, Ornithogalum tenuifolium, Crocus reticulatus.
A sztyeppéken különösen jellemzőek az ún. ördögszekér növények, amelyek terméseiket a tőről leszáradva és a szél által tovagörgetve terjesztik. Ilyen pl. a [[tátorján (növényfaj)|tátorján]], az [[ukrán macskamenta|ukrán]] és a [[borzas macskamenta]], a [[buglyos fátyolvirág]], a [[tatár lelleg]]. A törpecserjéket a délibb sztyeppzónákban [[Üröm (növénynemzetség)|ürmök]] (Artemisia austriaca, A. lercheana, A. pauciflora, A. nitrosa, A. sublessingiana, A. dracunculus, A. frigida), valamint a [[csikófark]], a heverő seprőfű (Bassia prostrata) és néhány egyéb libatopféle (Atriplex cana, Anabasis salsa, Krascheninnikovia ceratoides) képviselik.
A sztyeppék állatvilága rendkívül gazdag mind a gerinctelenek, mind a gerincesek tekintetében. Rovarvilágában jellemzőek a tápnövény-specialista fitofág lepkék és bogarak, valamint az [[egyenesszárnyúak]]. A gerincesek közül jellegzetes, csak vagy elsősorban a sztyeppövben előforduló állatfajok a Magyarországon is élő [[rákosi vipera]], a [[haragos sikló]], [[kerecsensólyom]], [[parlagi sas]], [[kék vércse]], [[túzok]], [[ürge]], sztyeppi mormota vagy [[bobak]], [[pártásdaru]], [[pusztai sas]], [[fakó rétihéja]], [[feketeszárnyú székicsér]], szerecsen pacsirta, [[fehérszárnyú pacsirta]], [[lilebíbic]], [[molnárgörény]], [[csíkos szöcskeegér]], güzüegér, [[lemmingpocok]], pusztai pocoknyúl, [[szajga]], [[golyvás gazella]], és egykor a [[vadló]].
| |||