Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  5 évvel ezelőtt
a
XXXX-as évek típusú link javítása AWB
 
=== XVIII. század ===
A falu [[község]]ként a [[török hódoltság|török uralom]] utáni időszakban alakult ki. A [[középkor]]ban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége [[1685]] táján szabadult meg a töröktől. Az [[1700]]-as évek]] első felében a lakosság pótlására [[németek]]et, [[magyarok]]at és [[szláv népek|szlávok]]at telepítettek le. A katolikus németek [[1735]] táján a [[Rajna-Pfalz|rajna-pfalzi]] [[Mainz]] vidékéről jöttek, a Sebegin nevet adták a településnek. Népi etimológia szerint a sváb telepesek kiáltottak így föl, a Dunakanyar láttán: „See beginnt” (a.m. tenger kezdődik).
A korabeli írások a [[19. század]] elején Zebegényt német–magyar-szlovák településként említik.
 
A község első templomát – amely a Kálvária-domb sziklájába bevájt Szentélyből és eléje épített helyiségből állt – [[1813]]-ban építették és 100 évvel később az új templom megépítésekor elbontották.
 
Zebegény első iskolájának keletkezési ideje nem ismert. Az [[1830]]-as évekbenévek]]ben volt római katolikus iskolája az ősi sziklatemplom mellett.
 
[[1846]]-ban kezdik építeni a [[Budapest]]-[[Pozsony]] vasútvonalat, amelynek [[Vác]]-[[Nána|Párkánynána]] közötti szakaszát [[1851]]-ben adják át a forgalomnak. A [[Budapest]] – [[Vác]] [[vasút]]vonal [[Pozsony]]ig történő meghosszabbításával nagyon gyorsan fejlődött. Ekkor épült meg a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, ami a maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. Az állomás épülete a Monarchia stílusában épült. Eredeti formájával turisztikai látványosság. A község első temetője a jelenlegi vasútállomás környezetében volt, ahol a vasútépítés miatt meg kellett szüntetni. Ekkor került át jelenlegi helyére a Kálvária-domb déli oldala alá. Ma is itt van a község temetője. Fekvése, domborzati viszonyai és érdekes elrendezése miatt az ország egyik legszebb temetője. [[1853]]-ban a Kálvária-dombon megépült a [[barokk]] oromzattal ellátott homlokzati tornyos kisebb méretű, keletelt, [[klasszicizmus|klasszicista]] „Kálvária kápolna”. Feltehetően ebben az időben épült a kápolnához vezető út mellett kilenc kisebb méretű stációs házikó; mindegyiken kis fülkében Jézus keresztútját ábrázoló kép. Ugyan csak a [[19. század]] elején épült a kálvária északnyugati lábánál a Nepomuki Szent János kápolna (úti kápolna) kisméretű oltárral, szobrokkal.
Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és Hősök Emléke.
 
Ugyancsak az [[1930]]-as évek]] első felében Zebegény közössége elhatározta, hogy Országzászlót állít. Az Országzászló megtervezésével Maróti Géza nemzetközi hírű építészt, építőművészt, iparművészt bízták meg, aki zebegényi nyaralótulajdonos, és őslakosnak vallotta magát. Az Emlékmű megépítésére Országos [[közadakozás]]t kezdeményezett a zebegényi Dalkör. A szervező Bizottság úgy döntött, hogy ne csak Országzászlónak, hanem az első világháborúban elhunyt zebegényi hősi halottaknak is állítsanak emléket. Így egy összetett szimbolikájú, nagyobb léptékű monumentum megtervezése volt a feladat. Egy nyolcszögletű fallal körülvett pódiumon négy kőoszlop veszi körül az országzászló rúdját. Eredeti tervek szerint a négy kőoszlop tetejére 1-1 hatalmas kettős kereszt került volna, ezek eddig nem készültek el.
 
[[1944]]-ben községet is elérte a [[második világháború]] közvetlen hatása. December 8-án három [[Monitor (hajó)|monitor]] horgonyzott le a [[Duna]] Zebegényi szakaszán. 11. napon át szüntelenül tüzeltek a Törökmező irányába, feltehetően a szovjet csapatokra. 19-én délután megszűnt az ágyúzás és eltávoztak a hajók: Délután 4- és 5 óra között a Törökmező felől a Malom-patak két oldalán 300 szovjet katona nyomult be a községbe. A harcokban 7 szovjet katona esett el, akiket ideiglenesen az iskola előtt majd véglegesen a temetőben helyezték örök nyugalomra. Két magyar katona is áldozatul esett. Mint német ajkú településről 112 férfit és nőt írtak össze, és hurcoltak el kényszermunkára Ukrajnába. Az utolsó hazatérők 1947. július 28-án szálltak le a vonatról. A temetőben elhelyezett emléktábla tanúskodik a II. világháború áldozatairól.
291 969

szerkesztés