„Borsa Kopasz” változatai közötti eltérés

'''Borsa Kopasz''' vagy '''Borsa Kopasz Jakab''', néhol ''Kopasz Jakab'' vagy ''Kopasz nádor'' (? – 1317.1332 körül) magyar főúr, katona, [[nádor]], az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalamtól egyre inkább függetlenedő regionális [[kiskirály]]oknak.

Mikor 1301-ben [[III. András magyar király|III. András]] váratlanul meghalt (és vele kihalt az [[Árpád-ház]] egyenesága) A fellépő jelöltek közül nyíltan az [[Anjou-ház|Anjou]] [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et támogatta; mégis mikor [[Vencel magyar király|Vencel]] későbbi cseh és lengyel királyt [[Vencel magyar király|V. László néven magyar királlyá]] koronázták melléállt. Mikor Vencel a magyar trónról lemondott, hogy elhunyt apja helyébe lépve átvegye a cseh és lengyel trónt, a helyébe a [[Kőszegi család]] (Kopaszhoz hasonló regionális kiskirályok) [[Ottó magyar király|Ottó bajor herceget]] ültették többek között Károly Róbert ellenében. Ottót 1307-re sikerült lemondatni, s helyére [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]]et ültetni. Borsa Kopaszt hűségéért cserébe [[nádor]]rá nevezte ki. Mikor 1315-ben leváltották, a király ellen fordult és 1316 végén 1317 elején szövetségre lépett [[Kán László]] erdélyi vajdával és [[Aba Amadé]] fiaival Károly Róbert ellenében [[András halicsi király]]t akarták a magyar trónra ültetni. A [[Debreceni Dózsa]] vezette királyi seregektől Borsa 1317 kora nyarán vereséget szenvedett a [[Debreceni csata (1317)|debreceni csatában]], ami után előbb adorjáni várába, majd onnan júliusban a korban szinte bevehetetlennek számító [[Sólyomkő vára|sólyomkői vár]]ba menekült. Utóbbi helyen a királyi seregek ostrom helyett egyszerűen két [[ellenvár]]at emeltek és sikeresen megakadályozták Sólyomkő várának ellátását. Az így kiéheztetett Borsa, mivel a kiszabadítására igyekvő csapatok is elbuktak, csakhamar feladta magát, deés aKároly haláltfogságába ígykerült. semA kerülhetteXIX. el;századi történetírás egy fordítási hiba következtében azt írta, hogy Borsa Kopaszt a király lefejeztette, ám ezzel szemben a valóság az, hogy már 1318-ban menedéket talált [[Erdély]]ben a lázadó Ákos Mojs udvarában. Szabadon bocsátására nincsen adat, valószínűleg Petenye fia Péterrel együtt egy fogolycsere alkalmával engedték el. 1325-ben és 1330-ban még az élők között említik, ám vezető szerepet már nem vállalt a Károly Róbert elleni felkelésben.

[[Kategória:13171332-ben elhunyt személyek]]