„Mach-szám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
Régen a hangsebesség elérése idején, azt hitték, hogy a hangrobbanás pont akkor és csak akkor keletkezik, amikor a repülőgép ép eléri a hangsebességet, azonban ez nem igaz. A hangsebesség felett repülő gép folyamatosan hangrobbanást kelt. A hangrobbanás azon a helyen hallható, ahol a hangsebességnél gyorsabban vagy éppen hangsebességgel repülő gép által keltett lökéshullám áthalad, elmetszi a földfelszínt vagy azt a pontot ahol a „hallgató” áll. A szuperszonikus sebességgel haladó repülő ezt a lökéshullámot mintegy „húzza” magával folyamatosan, egészen addig amíg hangsebességnél gyorsabban repül. Ebből következik, hogy a hangrobbanás a repülőgépet mintegy követi, ezért minden pillanatban más-más helyen hallható. Ezek a helyek a repülési irányt követik.
Ahogy a Mach-szám nő, a lökéshullám erősödik és a Mach-kúp egyre hegyesedik. Amint a közeg áramlása közben keresztülhalad a lökéshullámon, sebessége csökken, és hőmérséklete, nyomása és sűrűsége növekszik. Minél erősebb a lökéshullám, annál nagyobbak a változások. Elég nagy Mach-számnál a hőmérséklet-növekedés olyan nagy lehet, hogy a lökéshullám után a gázmolekulák [[ionizáció]]ja és [[disszociáció (kémia)|disszociáció]]ja megkezdődik. Az ilyen áramlást hiperszonikusnak nevezik.
Nyilvánvaló, hogy minden objektum, mely hiperszonikus sebességgel halad, hasonló extrém hőmérsékletre hevül, mint a gáz a lökéshullám mögött, ezért a hőálló anyagok alkalmazása fontossá válik.
| |||