„Baltikumi légi rendészet” változatai közötti eltérés

a
 
== Történet ==
2004 március végén, amikor a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz ([[március 29.]]), a Szervezet tagjai átvállalták a légi rendészeti feladatokat felettük három-négyhavi rotációban.<ref>A balti országok légierői nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel, de egyéb kategóriákkal igen: teherszállító és oktató repülőgépek, valamint helikopterek.</ref> A művelet célja az [[Oroszország]] és [[Fehéroroszország]] (mint nem NATO-tagországok) felől érkező légtérsértő repülőgépek ellenőrzése és irányítása. Honi bázisául az észak-litván város, [[Šiauliai]] közelében fekvő [[Šiauliai Nemzetközinemzetközi Repülőtérrepülőtér|Zokniai/Šiauliai Nemzetközinemzetközi Repülőtérrepülőtér]] szolgál. A művelet kezdetétől a tagországok önköltségi alapon magukra vállalták aktuális készültségi idejük teljes költségét (az alkalmazott géptípus és a kiszolgáló személyzet ellátásainak biztosítása, időszakos javítások stb.), de 2008 januárja óta költségtérítéses a művelet, tehát az érintett három ország fizet az elvégzett szolgáltatásokért.<ref>Magyarország légiereje ezért sem tudott érdemben részt venni a műveletben, mind szervezetbeli (haderőreform), mind eszközbeli, mind pénzügyi hiányosságai miatt.</ref> Később, a kijelölt lettországi és észtországi repterek felújításával a NATO készültségi légiereje váltásonként más-más bázisra fog települni.
 
A légi rendészeti feladatokat 4 db – elfogóvadász feladatkörre felszerelt – készültségi [[vadászgép]] látja el, kiszolgálásukról 50–100 fő gondoskodik, amelyet a készültségi gépek légierői adnak. A légi irányítást az adott balti ország légtérfigyelő és riasztó rendszerei (CRC)<ref>Command and Reporting Center, CRC - Ez mindig helyi kirendeltségű szervezeti egység.</ref> látják el, a művelet ezen légvédelmi haderőnemek (szárazföldi, légi) együttműködését is fejleszti. Új repülésirányító tornyot építettek, új [[rádiólokátor|leszállítóradart]] és navigációs adókat telepítettek a reptérre, a kifutópálya első 500 m-ét leaszfaltozták, mert a rossz állapotú [[beton]]pálya növelte a hajtóművek sérülési kockázatát. Az első két készültség az eredeti – szovjet típusú – földdel fedett hangárokban települt, amik beáztak. Később a harmadik, brit készültség a magával hozott mobil, könnyűszerkezetű hangárjait a bázison hagyta és azóta ezeket használják a NATO-géppárok. A török készültség kezdetétől a rotáció alapvetően négyhavi. Az első ciklus alatt, [[2004]]. [[június 2.|június 2-án]] a belga gépek elfogtak egy légtérsértő orosz [[Szu–27]]-et. 2005-ben egy [[Szentpétervár]]–[[Kalinyingrád]] útvonalon repülő [[Szu–27|Flanker]] eltévedt és litván területre zuhant. Azóta az oroszok sokat javítottak a kapcsolatokon, rendszeresen tájékoztatják egymást határ menti repüléseikről, aminek köszönhetően nem kell éles riasztást elrendelni egyik félnek sem.