„Szent Bertalan éjszakája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (üres) Külső hivatkozások → További információk, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A két gyermekkirály felett anyjuk, [[Medici Katalin]], illetve a katolikus [[François de Guise]] herceg és a protestáns [[II. Gaspard de Coligny|Gaspard de Coligny admirális]] igyekezett befolyást szerezni.<ref name="Chadwick150"/><ref name="Gresch26">{{cite book | author = Gresch | title = i.m. | pages = 26}}</ref> [[1560]]-ban a protestánsok által Guise herceg ellen szervezett [[Amboise-összeesküvés]] kudarcot vallott.<ref>{{cite book | author = Chadwick | title = i.m. | pages = 152}}</ref><ref>{{cite book | title = Franciaország története | pages = 497}}</ref> A vetélkedésbe a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] rokona, a hatalomból kiszorult [[I. Louis de Bourbon-Condé]] herceg is bekapcsolódott a protestánsok oldalán. A konfliktus [[1562]]-ben fajult fegyveres harccá: a [[dreux-i csata]] a katolikusok javára dőlt el.<ref>{{cite book | title = Franciaország története | pages = 499}}</ref> Ezt követően a háborúskodás hol szünetelt, hol kiújult.
Az [[1570]]-es [[saint-germaini béke (1570)|saint-germaini szerződés]] amelyben a hugenották első ízben kaptak „visszavonhatatlan” engedményeket,<ref name="Gresch26"/> hosszabb békés időszakot hozott. Az anyakirályné igyekezett összebékíteni a két pártot, ezért feleségül adta leányát, [[Valois Margit francia királyné|Valois Margitot]]
== A mészárlás ==
22. sor:
A francia protestánsok az eseten felháborodva rendezték soraikat, és ismét kitörtek a [[francia vallásháború|vallásháborúk]], amelyekbe hamarosan [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] [[Spanyolország]]a is beavatkozott a katolikusok oldalán, egyes német fejedelmek és Anglia pedig a protestánsokat segítették.<ref name="Colijn224">{{cite book | author = Colijn | title = i.m. | pages = 224}}</ref>
A hadakozás végigkísérte [[IX. Károly francia király|Károly]] hátralevő éveit és öccsének, [[III. Henrik francia király|III. Henriknek]] uralkodását is, akinek halálával [[1589]]-ben kihalt a [[Valois-ház]]. Mivel a [[Navarra|Navarrába]] hazamenekült és időközben többször felekezetet váltott [[IV. Henrik francia király|Bourbon Henrik navarrai király]] a [[Capeting-dinasztia|Capetingek]] fiági leszármazottja (egyébként [[Valois Margit francia királyné|Valois Margit]] francia királyi hercegnő férje) volt, Navarrai Henrik örökölhette a francia királyi trónt, IV. Henrik néven, és végül ő hozta el a vallásbékét, amikor [[1598]]-ben kiadta a [[nantes-i ediktum]]ot.<ref name="Colijn224"/>
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||