„Ansumane Mané” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
39. sor:
==Politikai szerep==
Az ismét felállított civil kormány ellenére a katonai junta nem oszlott fel, egészen az új választások megtartásáig működött. Ansumane Mané a demokrácia őrzőjeként tüntette fel magát ebben a szerepben. 1999. [[november 28]]-án megtartották a parlamenti választásokat, s ezzel egy időben az elnökválasztások első fordulóját is. Ezt megelőzően két héttel Mané olyan javaslatot terjesztett be, amely szerint a junta 10 évre olyan jogosítványokat kapott volna, amely lehetővé tette volna, hogy súlyos válság esetén menessze a kormányt, de a politikai pártok elvetették ezt a javaslatot. habár a Mané által vezetett hadsereg a választásokon támogatta Sanhát és pártját, az eddig kormányzó PAIGC-t, a 2000 januárjában megtartott második
Habár Ialá győzelmével a katonai juntát feloszlatták, Mané megtartotta politikai és katonai befolyását, megkérdőjelezve és akadályozva az új elnök tekintélyét. Egy alkalommal megakadályozta, hogy Ialá Szenegálba hivatalos látogatást tegyen, valamint [[Nigéria|Nigériába]] is elkísérte.<ref name=Ost/> 2000 novemberében Ialá egy sor magas rangú katonatisztet léptetett elő, amelyet Mané kifogásolt, aki magát tartotta a fegyveres erők parancsnokának. Ialá előléptetéseit visszavonta, házi őrizet alá helyezte [[Veríssimo Correia Seabra]] vezérkari főnököt és helyettesét, és saját emberét ültette a pozícióba Buota Nan Batcha tábornok személyében. Mané a junta feloszlatásáról nem vett tudomást, azt továbbra is működtette, így gyakorlatilag Ialá elnöksége mellett létezett még egy hatalmi központ ezekben az időkben. A Seabrához és a hozzá hű erők között összecsapások robbantak ki [[november 23]]-án.<ref>[http://www.irinnews.org/report.aspx?reportid=1317 "GUINEA-BISSAU: Focus on new source of instability"], IRIN, 23 November 2000.</ref> Mané [[Quinhámel]] városba menekült, az ország nyugati partvidékére.
| |||