„Energiahordozó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
forma |
||
1. sor:
Az '''energiahordozó''' olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definició az [[ISO 13600]] szerint). Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket.▼
Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél
▲Az energiahordozó olyan anyag vagy jelenség, amivel mechanikai munka valamint hő állítható elő illetve általa vegyi vagy fizikai eljárások működtethetők és/vagy fűthetők (definició az [[ISO 13600]] szerint). Környezetvédelmi szempontból kiemelkedőek azok, amelyek megújulásra képesek vagy használatuk nem akadályozza a további keletkezésüket.
▲Az anyagból kinyert energia átalakítása illetve felhasználása nincs térhez kötve és bármikor alkalmazható akár a közlekedésben, iparban vagy egyéb energiafelhasználással járó tevékenységeinknél. Az ilyen energiahordozókkal környezetünkben nap mint nap találkozunk, és nagyban megkönnyítik az életünket. [[Energiatárolás|Energiatárolók]] egyaránt lehetnek mesterségesen előállítottak vagy természetből nyerhetőek, az ilyen közvetítők lehetnek például [[rugó]]k, elektromos [[akkumulátor]]ok, [[Kondenzátor (elektronika)|kondenzátorok]], sűrített levegő, gátak mögött tárolt víz, [[hidrogén]], [[kőolaj]], [[szén]], [[Fa (anyag)|fa]], a [[földgáz]] stb.
Energiahordozó gyakorlatilag minden olyan anyag vagy rendszer lehet, melynek átalakításával később kinyerhető energiához jutunk és ezt például egy készülék vagy a jármű segítségével saját, vagy a környezetünk hasznára fordíthatjuk.
Napjainkban a környezet tudatos életre való igény mind inkább előtérbe helyezi például a hidrogén energiahordozót, és a többi úgyszintén nem elhanyagolható fontosságú [[megújuló energiaforrás]]okat. Villamos energia raktározására a hidrogén a megfelelő technikai háttér biztosítását követően kiválóan alkalmas lehet. Mivel a felhasználása túl költséges, ezért a hidrogénautó és a háztartási generátor inkább csak demonstrációszerűen van jelen, főleg a nyugati társadalmakban. Európa és a fejlett ipari országok jelenleg több energiát fogyasztanak, mint amit megtermelnek. Egyes vélemények szerint a jövőben a hatékonyság jelentős javulása mellett, az energiafogyasztás másfélszeresére nő, melyet leginkább a fosszilis energiaforrások (ezen belül a szénfelhasználás) növekedése fedezi. A Föld készlete a hagyományos energiahordozók (mint a [[szén]], a [[szénhidrogének]] vagy az [[atomenergia]]) terén véges. Különösen a szénhidrogének mennyisége aggasztó. A jelenlegi technológiával meghajtott gépkocsik üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen kőolajból legfeljebb száz évre, de pesszimistább számítások szerint csak három évtizedre elegendő tartalék áll az emberiség rendelkezésére. Az energiahordozókból termelt energia előállítása gyakran szennyezi vagy nagy mértékben veszélyezteti környezetünk állapotát. Ezek a tényezők külön-külön is indokolják az [[alternatív energiaforrások]] elterjedését.
== Az energiahordozók besorolása ==
I primer energiahordozók (természetből kinyert energiahordozók)
13 ⟶ 14 sor:
* Primer, de nem fosszilis Pl. [[urán]]
* [[Megújuló energiaforrás|Megújuló energiahordozók]] Pl. [[szélenergia|szél]], [[vízerőmű|víz]], hullám erőmű, [[biomassza]], [[geotermikus energia|geotermális erőmű]]
II Szekunder energiahordozók (az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerjük)
| |||