„IV. Rudolf osztrák főherceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
Mohósága és apósával folytatott versengése, aki [[Prága|Prágát]] a kulturális élet központjává emelte, fontos szerepet játszottak terveiben és elképzeléseiben. Ahogy Károly Prágát, úgy Rudolf Bécset akarta a legfontosabb város rangjára emelni, amit több korabeli dokumentum is bizonyít.
Egyetlen dolog állt csak az útjában, ami már évszázadok óta izgatta az osztrákokat. Mégpedig az hogy Bécs nem volt püspöki székhely, sőt, mi több a [[passau]]i [[egyházmegye]] fennhatósága alá tartozott. Így ez a város nem volt megfelelő hercegi központnak. És mivel a passaui püspök jó kapcsolatot ápolt a [[pápa (egyházfő)|pápával]] esély sem volt egy új, Bécs központú, osztrák egyházmegye alapítására. Ezért Rudolf beavatkozott a [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-dóm]] bíborosi gyűlésébe, amely a püspököt választotta és elismertette velük a főhercegi címét. Ezért cserébe Rudolf kibővítette a dómot és megkezdte az épület gótikus stílusú átépítését. A dóm új konstrukciója meglepően hasonlított a prágai [[Szent Vitus
A Rudolf által [[1365]]-ben alapított bécsi egyetem pedig felvehette a versenyt a IV. Károly által [[1348]]-ban alapított prágai egyetemmel. Ma ez az intézmény a ''Alma Mater Rudolphina'' nevet viseli és a legidősebb egyetem a német anyanyelvű világban. Ám legidősebb még ma is működő karát, a teológiai kart, csak [[1385]]-ben alapították, húsz évvel Rudolf halála után.
| |||