„Promoter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kiegészítések |
||
2. sor:
{{forma}}
A
A sejt genetikai állománya szakaszokra osztható, amelyeket géneknek nevezünk. Minden gén egy-egy fehérjét kódol (pl. [[inzulin]]).<ref>Fehérjének a száznál több [[aminosav]]at tartalmazó láncot szokás nevezni, míg az ember inzulint – melyben 51 aminosav van –, [[polipeptid]]nek nevezik. A terminológia nem egységes, és genetikai szempontból nincs különbség a kettő között.</ref> A fehérjeszintézis során a génben tárolt információ egy átirat (mRNS) formájában eljut a riboszómákhoz, ami pedig ez alapján összekapcsolja a fehérjét alkotó aminosavakat – a megfelelő sorrendben.
Az RNS szintézis első lépéseként egy RNS polimeráz köt kromoszóma egy szakaszához a promoterhez (megjegyzendő, hogy rengeteg ilyen van, hiszen minden génnek van sajátja),majd ketté választott DNS kettősspirált mintaként használva, ribonukleinsavakból álló RNS-t szintetizál.▼
▲Az RNS szintézis első lépéseként egy RNS polimeráz köt kromoszóma egy szakaszához a promoterhez (megjegyzendő, hogy rengeteg ilyen van, hiszen minden génnek van sajátja), majd
Az mRNS képződés egy pontosan szabályozott folyamat, hiszen minden enzimből csak egy meghatározott mennyiségre van szükség a sejtben. Ez a szabályozás részben az mRNS szintézis során valósul meg (továbbá a fehérjeszintézis, és a fehérjék transzláció utáni módosítása során). Ezért a promoterek és bizonyos fehérjék úgynevezett [[transzkripciós faktor]]ok nem csak egyszerűen megkötik és a génhez vezetik a polimerázt, de meghatározzák az átírt mRNS mennyiségét is azzal hogy mennyire vonzó landoló helyet biztosítanak.
== Jegyzetek ==
<references/>
== Forrás ==
* Ádám–Dux–Faragó–Fésüs–Machovich–Mandl–Sümegi: Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006., 358–360. oldal. ISBN 963-242-902-8
[[Kategória:Genetika]]
|