„Bakonypéterd” változatai közötti eltérés

'''Bakonypéterd''' ({{németül|Petersdorf}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmai kistérségjárá]]benban található.

A [[Bakony]] északi szélén, a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalján]] helyezkedik el. A [[Sokorói-dombság]] délkeleti szélén a [[Győr]]t [[Veszprém]]mel összekötő [[82-es főút (Magyarország)|82-es főközlekedési út]] mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város [[Pannonhalma]] (10&nbsp;km).

A községtől 2&nbsp;km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a [[Győr–Veszprém-vasútvonal]], melynek a község keleti szélén megállója van. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a [[Kisalföld Volán]] Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő [[Balaton Volán]] járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu [[Románd]] felől egy 2&nbsp;km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Azért érdemes megemlíteni, mert ez az útvonal lerövidíti a [[Pápa (település)|Pápa]] és a környező községek felé való haladást.

A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld. Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a [[Bornát -ér]], mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás. Azonban nagyobb esőzések után megárad és a település mélyebben fekvő mezőgazdasági területeit el, szokta önteni. [[Fényes Elek]] 1851-es leírása megemlíti, hogy a községnek „Jó bora van.” A meghatározó foglalkozási ág továbbra is a mezőgazdaság maradt. 1910 és 1960 között csak 23%-kal csökkent az őstermelők száma.

A község 1950-ig a romándi[[románd]]i körjegyzőséghez[[körjegyzőség]]hez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől [[Tarjánpuszta|Tarjánpusztával]] és [[Győrasszonyfa|Győrasszonyfával]] körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel.

Római katolikus temploma 1817-ben, klasszicista stílusban épült meg. A település határában, önkormányzati tulajdonban egy sportpálya van, amelyet a környező településekkel közösen ([[Lázi]], [[Románd]]) használnak. Korábban eredményes labdarúgó szakosztálya mára csak néhány lelkes hobbiból játszóra korlátozódik.

A település korábban [[Veszprém megye|Veszprém megyéhez]] tartozott, de [[népi kezdeményezés]] nyomán [[1999]]. [[június 30.|június 30-án]] Győr-Moson-Sopron megyébe került át.