„Bakonypéterd” változatai közötti eltérés

Pannonhalmi járás, linkesítések
(Pannonhalmi járás, linkesítések)
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Győr-Moson-Sopron
| járás = Pannonhalmi
| kistérség = Pannonhalmai
| rang = [[község]]
[[Fájl:Bakonypéterd Peturd fogadó buszmegálló mellett.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|A buszmegálló]]
 
'''Bakonypéterd''' ({{németül|Petersdorf}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmai kistérségjárá]]benban található.
 
== Fekvése ==
A [[Bakony]] északi szélén, a [[Bakonyalja (tájegység)|Bakonyalján]] helyezkedik el. A [[Sokorói-dombság]] délkeleti szélén a [[Győr]]t [[Veszprém]]mel összekötő [[82-es főút (Magyarország)|82-es főközlekedési út]] mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város [[Pannonhalma]] (10&nbsp;km).
 
=== Közlekedés ===
A községtől 2&nbsp;km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a [[Győr–Veszprém-vasútvonal]], melynek a község keleti szélén megállója van. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a [[Kisalföld Volán]] Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő [[Balaton Volán]] járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu [[Románd]] felől egy 2&nbsp;km-es aszfaltos, önkormányzati tulajdonú úton is megközelíthető. Azért érdemes megemlíteni, mert ez az útvonal lerövidíti a [[Pápa (település)|Pápa]] és a környező községek felé való haladást.
 
== Története ==
Az ásatások során feltárt leletek alapján, itt az emberi élet nyomaival, már a késő bronzkor elején találkozhatunk. Péterd első okleveles említését [[1357]]-ből ismerjük, amikor is Peturdnak nevezték. A ''Bakonypéterd'' név csak 1913-ban szerepel először a Magyar Helységnévtárban. A középkorban a pannonhalmi bencés apátság és az egytelkes nemesek közös birtoka volt. [[1544]]-ben a török háborúk idején elnéptelenedett, majd [[1675]]-ben megkísérelték az újra betelepítését. [[Moson vármegye|Moson vármegyéből]] illetve német nyelvű területekről érkeztek [[1715]]-ben szabad költözési joggal bíró [[jobbágy]]ok.
 
A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld. Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a [[Bornát -ér]], mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás. Azonban nagyobb esőzések után megárad és a település mélyebben fekvő mezőgazdasági területeit el, szokta önteni. [[Fényes Elek]] 1851-es leírása megemlíti, hogy a községnek „Jó bora van.” A meghatározó foglalkozási ág továbbra is a mezőgazdaság maradt. 1910 és 1960 között csak 23%-kal csökkent az őstermelők száma.
 
A település lakosainak száma az elmúlt évszázadokban kis ingadozásokkal állandónak mondható. Inkább lassú fogyásról lehet beszélni a kilencvenes évekig. Az 1960-as évektől kezdve a nagymértékű iparosodás miatt az elvándorlás fokozódott. Az 1945 utáni [[kitelepítés]]t ellensúlyozta, hogy helyettük hasonló nagyságú betelepítés zajlott le.
 
A község 1950-ig a romándi[[románd]]i körjegyzőséghez[[körjegyzőség]]hez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől [[Tarjánpuszta|Tarjánpusztával]] és [[Győrasszonyfa|Győrasszonyfával]] körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel.
A [[második világháború]] után Összefogás néven 17 fővel alakítottak tszcs-ket (1948-ban és 1952-ben), amelyek 1955-ben egyesültek. A termelőszövetkezet 1956-ban feloszlott, de a következő évben újjászervezték. 1962-ben a romándi, 1975-ben a veszprémvarsányi tsz.-szel egyesült.
 
 
A községet 1936-ban villamosították. 1945 után szerény fejlődés volt a faluban. Bővítették az iskolát, járdát. Orvosi rendelőt, ravatalazót művelődési házat, élelmiszer és italboltot építettek. A községet elkerülő 82–es főút szakaszát 1963-ban, a romándi összekötő utat 1969-ben építették meg.
Római katolikus temploma 1817-ben, klasszicista stílusban épült meg. A település határában, önkormányzati tulajdonban egy sportpálya van, amelyet a környező településekkel közösen ([[Lázi]], [[Románd]]) használnak. Korábban eredményes labdarúgó szakosztálya mára csak néhány lelkes hobbiból játszóra korlátozódik.
A győri agglomerációs gyűrű telítődése folytán néhány éve megindult a letelepedési kedv a faluban. A falu Ravazdhoz eső végén egyre több új, korszerű komfortos lakás épül fel.
A település korábban [[Veszprém megye|Veszprém megyéhez]] tartozott, de [[népi kezdeményezés]] nyomán [[1999]]. [[június 30.|június 30-án]] Győr-Moson-Sopron megyébe került át.
 
A környéken már csak három kis településen nincs még vezetékes szennyvíz elvezetés, annak ellenére, hogy néhány km-rel arrébb [[Veszprémvarsány]]ban, illetve [[Bakonyszentlászló]]n nagy kapacitású szennyvíztisztító telepek működnek, amelyek a település folyékony hulladékát fogadni tudná.
==További információk==
* [http://www.crwflags.com/fotw/flags/hu-gm-bp.html Bakonypéterd (angol nyelvű)]
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
{{Pannonhalmi járás}}
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország||Földrajz}}
{{Pannonhalmai kistérség}}
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
 
{{DEFAULTSORT:Bakonypeterd}}
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]