„Kunitzer Mózes” változatai közötti eltérés

'''Kunitzer Mózes ben Menachem''' (''Moses ben Menachem Kunitz'', [[Óbuda (történelmi település)|Óbuda]], [[1774]]. – Óbuda, [[1837]].) magyar rabbi, talmudtudós[[talmud]]tudós, író, a zsidó felvilágosodás egyik nagy alakja Magyarországon.

Kunitzer Mózes 1774-ben (zsidó naptár szerint 5534.) született Óbudán, egy szegény zsidó családban. Tanulmányait a hagyományos zsidó iskoláztatás keretei között kezdte, 10–13 éves kora között, a [[bár micvá]] avatásáig Wolf Boskowits rabbi iskoláját látogatta. 1788-ban két forinttal utazott [[talmud]]italmudi tanulmányok végett Ezékiel[[Ezechiel Landau]] rabbi [[jesiva|jesivájába]], Prágába, ahol a híres [[maszkil]], [[Baruch Jeitteles]] segítette tanulmányaiban, ezenkívül rendelkezésére bocsátotta hatalmas könyvtárát is, ahol minden szabad percét a [[Biblia]] és a [[rabbinikus kommentár]]ok tanulmányozására fordította.<ref>Reich, Ignaz<strong>,</strong> „Kunizer Moses”, in: <em>Beth-El: Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten</em>, vol. 1. (Pest, 1856), p. 169.</ref> 1792-től a Breslaui Egyetem hallgatója lett, ahol [[Szekularizáció|szekuláris]] tárgyakat és nyelveket tanult.

Fiatalkori pártfogója, [[Baruch Jeitteles]] - bár korábban tanítványa volt -, nem követte Landau rabbi konzervatív hozzáállását, helyette a híres filozófus, [[Moses Mendelsohn]] követője lett.<ref>http://de.wikipedia.org/wiki/Baruch_Jeitteles</ref> Ez vélhetően komoly hatással volt az ifjú Kunitzer Mózes későbbi újító szellemiségű életútjára is, amellyel sok orthodoxortodox kortársa rosszallását vívta ki maga ellen. Istenfélő életvitele és a Talmudban való kivételes jártassága azonban megvédte a komolyabb támadásoktól, nem úgy, mint például kortársát és barátját, [[Chorin Áron]] aradi rabbit.<ref>Turán Tamás, „Kunitz, Mosheh” in: <em>YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe</em></ref> 1796-ra híre visszajutott szülővárosáig, Óbudáig, így a gazdag Kohn Salamon hazahozatta férjül a lányának, és maga mellé vette kereskedelmi vállalkozásába. Kunitzer később önállósodott, és húsz éven át volt kereskedő, több fontos munkáját is ezekben az években írta. Üzlete 1817-ben válságos helyzetbe került, majd 1828-ban csődbe is ment. Innentől fogva párhuzamosan tölti be Budán a rabbi-pozíciót, Pesten pedig tag a rabbinikus bíróságban, egészen 1837. február 2-ai (5597. svát 27.) váratlan haláláig.<ref>Reich, „Kunizer Moses”, p. 175.</ref>

Maga a mű talmudi tradíciókat és a híres tannaitának, Simeon[[Schimon barben JohainakJochai]]nak tulajdonított mondásokat elemzi. Kunitzer a <em>Zóhár</em> eredetisége és Simeon bar Johai szerzősége mellett érvel, a reform zsidóság körében is elismert Jakov Emden vitairatát (<em>Mitpahat szefarim, </em>1768) cáfolva, ezzel nem kis megrökönyödést okozva sok felvilágosult kortársának.<ref>Turán, „Kunitz, Mosheh”</ref> A kor mindazonáltal azonnal elismerte művét a héber irodalom klasszikusaként, Jost szerint pedig a <em>Ben Johai</em> komoly hatással volt a nem sokkal később kialakuló talmudkritikai iskolára. Hasonló módszert alkalmazott a <em>Bet Rabbi</em> előszavaként megjelentetett életrajzban is, összegyűjtve és rendszerezve a Talmud Jehuda ha-naszira vonatkozó apró életrajzi adatait.