„Baja Ferenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
pontosítás, értéksemlegesítés, stilizálás, forrás nélküli bekezdés kiszedése |
||
10. sor:
| weboldala = www.mszp.hu/parttag/baja_ferenc
}}
'''Baja Ferenc''' ([[Kecskemét]], [[1955]]. [[július 4.]] –) magyar népművelő, politikus. [[1994]]-től [[2014]]-ig országgyűlési képviselő a [[Magyar Szocialista Párt]] képviseletében. 1994 és 1998 között környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt, 2002-2010 között pedig különböző feladatkörökkel államtitkár a [[Miniszterelnöki Hivatal]]ban.
== Életpályája ==
28. sor:
[[1988]]-ban időközi választáson Nyíregyháza [[Borbánya]] választókerületében tanácstaggá választották, ugyanebben az évben belépett az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-be. Az [[Magyar_Szocialista_Munkáspárt#Az_1989-es_fordulat|MSZMP-reformkörök munkájában]] kezdetektől részt vett, a Reformkörök Országos Tanácsának ügyvivője, az átalakuló kongresszus ([[1989]]. [[október]]) ügyrendi bizottságának vezetője. Az MSZP nyíregyházi és [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]]i szervezetének alapítója és szervezője.
[[1990]] májusától [[1996]]-ig az MSZP Országos Elnökségének tagja, az elnökség önkormányzati ügyvivője, az elnökségen belül a vidéki szervezetek képviselője,
[[1992]]. [[április 12.|április 12-én]] a szervezésében alakult meg a [[Baloldali Önkormányzati Közösség]], amelynek 1996-ig az elnöke volt. 1992-1996 között az MSZP alelnöke. 1993-ban tagja lett az MSZP Országos Választási Bizottságának. [[1994-es választások|1994-ben az országgyűlési választáson]] Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. sz., Nyíregyháza központú választókerületében képviselővé választották. [[1998]]-[[2006]] között az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, majd [[2006]]-tól országos listáján megválasztott képviselő.
36. sor:
1998-2000-ig az MSZP Országos Elnöksége "MSZP 2000" szervezet- és hálózatfejlesztési munkacsoportjának vezetője. 1999-2001-ig az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke. 2000. november 25-től 2002. június 30-ig az MSZP párt-, majd kampányigazgatója. 2001. decemberétől az MSZP Internet- és Infokommunikációs Tagozatának alapító elnöke, 2008. július 19-től elnöke. 2005-2008-ig a [[Táncsics Alapítvány]] kuratóriumának elnöke. 2007. június 25-től az MSZP Szocialista Platformjának elnöke.<ref>[http://mszp.hu/index.php?gcPage=public/szervezetek/mutatSzervezet&fnId=3732 MSZP szocialista platform]</ref> 2007. augusztusában indította a [http://kapcsolat.hu Kapcsolat.hu] közéleti közösségi weboldalt. 2008. július 19-től 2010. július 3-ig az MSZP Országos Választmányának tagja.
2002 májusától [[2007]] áprilisáig a [[Miniszterelnöki Hivatal]] (MeH) politikai államtitkára. 2002 és 2003 között az [[európai unió]]s csatlakozást előkészítő tájékoztatást, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány munkáját koordinálta. Kialakította a civil szervezetekkel való együttműködés és a civil önkormányzás új modelljét, előkészítette a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, amelyet a parlament túlnyomó többséggel fogadott el 2003-ban. 2003-tól kormánymegbízottként felügyelte a kormányzat informatikai fejlesztéseinek programját. Hivatali ideje alatt alakult újjá 2003 februárjától "Magyarország.hu" néven a kormányzati portál, az országos elektronikus kormányzati gerinchálózat kialakításával párhuzamosan, ekkor alkotta meg a törvényhozás az elektronikus ügyintézés eljárásait is szabályozó új törvényt a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról (2004). 2004-2010. között
A [[2010-es magyarországi országgyűlési választások|2010-es országgyűlési választásokon]] pártja országos listájáról nyert mandátumot.
48. sor:
Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként 1995-ben a [[Zsurk]]on palackozó üzemet építeni szándékozó, és erre pályázatot az Állami Fejlesztési Intézetnél benyújtó Hunalco Rt. számára 80 millió forintot, illetőleg a fejlesztési költségek 16%-ára vonatkozó mértékű vissza nem térítendő támogatást ítélt meg. A cég a támogatásból 1996. május 13-án 55 432 000 forintot vett igénybe, ám 1997 áprilisában jelezte, hogy az ukrán és orosz törvények, valamint vámszabályok változása miatt a vállalt kötelezettségeket nem tudja teljesíteni, majd kérte a minisztériumot, hogy a támogatás igénybe vett összegét az általuk megjelölt ütemezésben fizethessék vissza, s a kamatok visszafizetése alól mentességet kapjon. A minisztérium a részletfizetést engedélyezte, azonban a kamatok elengedését elutasította. A Kisvárdai Városi Ügyészség a Záhonyi Polgármesteri Hivatal által folytatott építési engedélyezési eljárások munkatervi feladatként elvégzett vizsgálata során ismertté vált adatok alapján 1997. július 21-én ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének alapos gyanúja miatt. A cég ellen 1997-ben kezdett a [[rendőrség]] nyomozásba, mivel felmerült a gyanú, hogy kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel.<ref>[http://www.freeweb.hu/ujsagcikkek/1999/magyarnemzet/MN614.html Tart a vizsgálat a zsurki ügyben] ([[Magyar Nemzet]], 1998. június 10.)</ref> A nyomozás során különböző visszaéléseket tártak fel, így többek között a cég állami támogatásban részesítését is törvénytelennek ítélte meg a nyomozóhatóság, mely révén felmerült Baja esetleges büntetőjogi felelősségre vonása is. Az ügyben [[1998]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]]<ref>[http://www.freeweb.hu/ujsagcikkek/1999/magyarnemzet/MN614.html Zsurki vodkagyár: vádemelés] (Magyar Nemzet, 1999. március 11.)</ref> vádemelési javaslatot tett a rendőrség a megyei ügyészségen, mely ősszel be is nyújtotta a vádiratot. A nyomozást még Baja leköszönése előtt, [[1998]]. [[június 21.|június 21-én]] megszüntették. Az őt ezzel kapcsolatban tisztességtelenséggel megvádoló összes újsággal szemben pert nyert jó hírneve megsértéséért és/vagy rágalmazásért.
<ref>[http://www.es.hu/index.php?view=doc;4122 Félreértések, értetlenség és némi szomorúság], Baja Ferenc levele, [[Élet és Irodalom]], 47. évfolyam, 13. szám</ref> A parlament Környezetvédelmi Bizottságának 1997-es vizsgálata szerint Baja eljárása jogszerű volt, törvénysértés nem történt, nem vállalt a jogszabályban lehetővé tett és szakmailag indokoltnál nagyobb kockázatot, állami vagyonvesztés a visszafizetések és a kikötött garanciák alapján nem történt, és a vizsgálat során a bizottság nem talált olyan jellegű információt, ami bármilyen módon a miniszternek, vagy közvetlen környezetének a HUNALCO Rt-ben vagy valamely kapcsolódó társaságban való érdekeltségére utalt volna.
===Kulcsár-ügy===
A „bróker-botrány” néven elhíresült milliárdos sikkasztás legfőbb gyanúsítottja, [[Kulcsár Attila]] elfogása után tett egyik tanúvallomásában Baja Ferenc mellett [[Puch László]] MSZP pártpénztárnokot nevezte meg, mint azokat, akik segítették őt a sikkasztásban
== Családja ==
| |||