„Križ” változatai közötti eltérés

''' Križ ''' (régi magyar neve '''Szentkereszt''') [[falu]] és [[község]] [[Horvátország]]ban [[Zágráb megye|Zágráb megyében]]. Közigazgatásilag [[Bunjani]], [[Donji Prnjarovec]], [[Gornji Prnjarovec]], [[Johovec]], [[Konšćani]], [[Mala Hrastilnica]], [[Novoselec]], [[Obedišće]], [[Okešinec]], [[Razljev]], [[Rečica Kriška]], [[Širinec]], [[Šušnjari (Križ)|Šušnjari]], [[Velika Hrastilnica]] és [[Vezišće]] falvak tartoznak hozzá.

[[Zágráb]]tól 45 km-re délkeletre, az A3-as autópálya mellett fekszik.

== Története ==

A település azon a földön keletkezett, melyet [[I. László magyar király|Szent László]] király az általa [[1094]]-ben alapított zágrábi püspökségnek adott. A püspöki birtokot az első források Dubrava, később ''"insula Ivanich"'', azaz Ivanics sziget néven említik, mely magában foglalta a mai [[Ivanić-Grad]], Križ és [[Kloštar Ivanić]] községek területét. Križ nevét templomáról kapta, melyet a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szenteltek és első említése [[1334]]-ben a csázmai káptalan statutumábanstatútumában történt.

A török veszély növekedése miatt [[1540]]-ben [[Erdődi Simon]] püspök várat építtetett ide, mely a mai városi park helyén állt. A török időkben a katonai jellegűvé vált település a Vojni Križ nevet kapta. [[1545]]-ben Ulama pasa pozsegai szandzsákbég Križ és [[Csázma]] környékét felégette, de a várat elfoglalni nem tudta. [[1577]]-ben itt húzódott a határ a török hódoltság és maradék Horvátország között, ekkor a várnak hetven fős helyőrsége volt. Ebből az időből származik az a monda, hogy amikor a török a Cseszma túlpartján táborozott, hogy a várat megtámadja a helyi asszonyok fehér vásznakat terítettek a szőlőhegy karóira mintha azok is katonák lennének. Így tévesztették meg a török felderítőket, akik azt jelentették, hogy a vár jól védett. Ezért aztán ekkor a török nem is támadta a várat. [[1593]]-ban a török nagy támadást intézett a környék ellen. A lakosok részben a jól védett Grazba, de a legtöbben Magyarországra menekültek. Ők népesítették be újra a magyarországi [[Szentpéterfa]] (horvát nevén Petrovo Selo) községet. [[1598]]-ban a zágrábi püspök szerb határőröket telepített ide.

[[1765]]-ben újjászervezték a varasdi határőrvidéket és megalakították a körösi és szentgyörgyi ezredeket. Az ezredek tizedkéttizenkét századból álltak, közülük egynek Križ lett a székhelye. A kapitányság épülete ma is áll a település központjában. [[1780]]-ban a templom körüli régi temető helyett új temetőt létesítettek.

Egyházi iskoláját már a [[17. század]]ban említik. [[1790]]-ben népiskola is nyílt a településen, melyben német nyelven folyt az oktatás. Az első iskola épületet [[1860]]-ban építették. [[1868]]-ban bevezették a horvát nyelvű oktatást. A katonai határőrvidék megszüntetése után [[1871]]-ben a településem bevezették a polgári közigazgatást és Belovár-Kőrös vármegye része lett. [[1873]]-ban Križ járási székhely lett. [[1874]]-ben Zdenek Tomiček megnyitotta az első gyógyszertárat a településen. [[1875]]-ben megkezdte működését az alispáni hivatal, az első alispán Andrija Marković volt. [[1884]]-ben olvasókör és könyvtár kezdte meg működését. Križ az [[1886]]-os közigazgatási átszervezés után egy időre még járási székhely maradt, de [[1894]]-ben a járás területét két új járásra, a csázmaira és a kutinaira osztották fel. Ebben az évben alakult meg a település önkéntes tűzoltó egylete. [[1896]]-ban megindult a vasúti közlekedés a Dugo Selo – Novska vasútvonalon, mely a gazdasági fejlődésre nagy hatással volt. [[1912]]-ben megalakult az első sportegyesület a "Sokol".

! colspan="15" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref>

*A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű. Építési ideje nem ismert, de 1334-ben már állt. Valószínűleg a templomosok építették [[1120]] körül. [[1501]]-ben gótikus stílusban építették át. A templom mai formájában egyhajós barokk épület, mert a 18. században barokk stílusban építették át. [[1714]]-ben egy tűzvészben leégett a régi főoltár és [[1720]]-ban újat emeltek helyette, mely értékes szobraival ma az északi országrész egyik legszebb oltára. Külön értéket képvisel a két mellékoltár is, melyek Szent Rókus és Páduai Szent Antal tiszteletére vannak szentelve és 1761-ben már álltak. A templomnak értékes aranyozott tárgyai is vannak, melyek a 18. és 19. századból valók. [[1767]]-ben az északi oldalon új sekrestyét építettek. A templom körüli temetőt [[1780]]-ban szüntették meg. [[1787]]-ben a templom új, egy manuálos tizenkét regiszteres orgonát kapott. A templomot [[1894]]-ben épített szép angolpark övezi.

*[[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt egyhajós kápolnája a [[1821]]-ben épült, [[1875]]-ben megújították. Oltára még a [[18. század]]ban készült.

Itt hunyt el [[1985]]. [[augusztus 11.|augusztus 11]]-én Josip Badalić irodalomtörténész, szlávista. Egykori háza ma emlékmúzeum.

*[http://www.kazaliste-kriz.hr/wp-content/uploads/2009/03/kriz-u-proslosti3.pdf Vladimir Gajski: Križ u proslosti Križ, 2001.]

==Jegyzetek==