„Toluj” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
| megnevezés = régens
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete = 1227. augusztus 25.
| uralkodás_vége = 1229. szeptember 13.
| uralkodási évei =
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| előd = [[Dzsingisz kánmongol nagykán|Dzsingisz]]
| utód = [[Ögödej mongol nagykán|Ögödej kán]]
| uralkodóház =
| teljes_név =
| születési dátum = kb. [[1193]]
| születési hely =
| halálozási dátum = [[1232]]
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs = [[Szorkaktani]]
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei = [[Möngke mongol nagykán|Möngke]]<br>[[Kubiláj mongol nagykán|Kubiláj]]<br>[[Hülegü ilhán|Hülegü]]<br>Arik Böke
| édesapa = [[Dzsingisz mongol nagykán|Dzsngisz kán]]
| édesanya = [[Börte]]
| lábjegyzet =
}}
'''Toluj''' ([[Mongol nyelv|mongolul]] ''Тулуй''; [[1186/1190]] vagy kb.[[1190]] 1193vagy [[1192]][[1232]]) [[Dzsingisz kánmongol nagykán|Dzsingisz nagykán]] negyedik fia, annakkinek halála után 1227-1229 között a [[Mongol Birodalom]] régense, míg Ögödej bátyját meg nem választották nagykánnak. Az ő utódai uralkodtak a Mongol és az [[Ilhánok|IlkánIlhán Birodalomban]].
==Élete==
Toluj Dzsingisz kán (születése idején még Temüdzsin) kán és első felesége, [[Börte]] negyedik fia volt. Születésének dátuma bizonytalan, 1193 körülre teszik. Ötéves korában egy kóbor tatár elragadta anyja sátorából és meg akarta ölni, de Dzsingisz egyik emberének 10-14 év körüli felesége, Altani ezt megakadályozta, amíg az őrök oda nem értek és le nem vágták a támadót.
===A khoraszáni hadjárat===
Toluj először 1214-ben vonult hadba a kínai [[Csin-dinasztia (1115–1234)|Csin-dinasztia]] ellen. 1220-ban elkísérte apját a [[Mongol hadjárat Hvárezm ellen|Horezm elleni hadjáratra]]. Miután elfoglalták [[Balh]] városát, Dzsingisz kán rábízta Khoraszán többi részének megszállását. A perzsa krónika szerint Toluj nyugatra vonult a mai [[Afganisztán]] északnyugati részébem ahol átkelt a Murgab folyón és baloldali mellékfolyóján, a Kuskon, majd a folyót északra követve [[Merv|Mervhez]], a nagy kereskedővároshoz érkezett. A város helytartója ekkor a türkménekkel volt hadiállapotban, akik a város közelében táboroztak. A mongolok éjszaka rajtaütöttek a nagyszámú türkménen és megfutamították őket. 1221. február 5-én megjelentek Merv kapui előtt. Toluj ötszáz emberével körbelovagolta a városfalat. Hat napon át felmérték a védműveket, és úgy látták, hogy azok jó állapotban vannak és hosszú ostromot is kibírnak. A hetedik napon elkezdték a támadásokat. A lakosok két kapuból is kitámadtak, de visszaverték őket. Másnap a helytartó, bízva Toluj ígéretében, hogy nem esik bántódásuk, feladta a várost. A mongolok azonban Merv összes lakosát (a perzsa történetíró szerint több mint egymilliót) kiterelték a város melletti síkságra és négyszáz kézműves és néhány gyermek kivételével valamennyit lemészárolták.
41. sor:
Toluj serege Mervtől délnyugatra, [[Nisapur]] felé indult. Egy évvel korábban Nisapur meghódolt a mongolok előőrsének, de aztán hónapokig nem láttak mongol sereget és elbízták magukat. Amikor Tokucsar, Dzsingisz-kán veje egy ''tümen'', vagyis tízezer harcossal megérkezett a város mellé, egy a falakról kilőtt nyíl megölte. A mongolok akkor harc nélkül elvonultak, de Toluj feladatául kapta, hogy álljon bosszút és vele tartott nővére, Tokucsar özvegye is. Nisapur ostroma 1221. április 7-én kezdődött. Négynapos véres ostrom után a város elesett, és akárcsak Mervben, a lakosokat kiterelték a szomszédos síkra. Dzsingisz kán lánya ezután megparancsolta, hogy "rombolják le a várost az alapjaiig, hogy a helyén szántani lehessen és senki ne maradjon életben a lakosok közül, még a kutyák és macskák sem". A krónikás szerint 1 747 000 embert mészároltak le (a szám nyilván túlzás), a férfiak, nők és gyerekek levágott fejeit külön gúlákba rakták.
 
TuljToluj ezután [[Herát|Heráthoz]] vonult, és követet küldött a helytartóhoz, aki Dzselal ad-Dín horezmi szultán nevében kormányozta a várost; ám a követét kivégezték. Ostrom alá vették a várost és a nyolcadik napon a helytartó elesett. A herátiak beleegyeztek a megadásba, cserébe az életükért. Toluj csak a szultán 12 000 katonáját ölette meg és helyi, valamint mongol kormányzót hagyott hátra, majd visszatért Dzsingisz kánhoz.
 
==Dzsingisz kán öröksége==
Bár Toluj sikeres hadvezér volt, apja nem őt, hanem [[Ögödej mongol nagykán|Ögödejt]] szánta a utódjául a birodalom élénélére. A nomád hagyomány szerint a legkisebb fiú örökli az apa tulajdonait, ő a felelős a családi tűzhelyért, így ő a Bordzsigin-klán kelet-mongóliai eredeti szállásterületét kapta Dzsingisz-kán végrendeletében. 1227-ben elkísérte Dzsingisz kánt a kínai [[Hszi Hszia]] állam elleni hadjáratra, ahol a nagykán meghalt. Ezután egészen 1229-ig Toluj kormányozta a birodalmat, amíg össze nem hívták a kurultájt, amely Ögödejt választotta nagykánnak. Toluj átadta a hatalmat és a későbbiekben ő és legidősebb fia, [[Möngke mongol nagykán|Möngke]] elkísérték Ögödejt a Csin-dinasztia elleni harcaiba.
==Halála==
''A mongolok titkos története'' szerint 1232-ben Ögödej nagyon megbetegedett. A sámánok és táltosok azt mondták, a kínai föld szellemei haragszanak rá a városok lerombolása, a nép kifosztása miatt és csak egy nagy áldozat hatására békülnek meg. Toluj vállalta, hogy feláldozza magát, hogy bátyja élhessen. A ''Titkos történet'' így írt:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Toluj