„Petki János” változatai közötti eltérés

[[Sárospatak]]on tanult 1584-85-ben, ezután [[Báthory Boldizsár]] udvarába került, s feltehetőleg Báthory kivégzéséig szolgált ott. Később a fejedelmi udvarnál állt szolgálatban, [[Mária Krisztierna osztrák főhercegnő|Mária Krisztierna]] mint aulae familiarisának (udvarnokának) rendeli neki 1598. június 23-án, hogy „annyi számú lovaggal, az mennyire innet udvartúl fizetésed jár, minden okvetlen jó szerrel Szászsebes táján Lankereknél táborba szálj.” <!-- IDÉZETBEN NE JAVÍTSD A HELYESÍRÁST! (kivéve a szerkesztő ferdítését)-->

[[Báthory András]] fejedelem alatt részt vett a [[sellenberki csata|sellenberki csatában]], ahonnan Görgény felé menekült apósával, [[Kornis Farkas]]sal. 1600-ban Segesvárt majdnem fogságba kerültek; ekkor [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajda]] magának foglalta le javait. Tagja volt annak a követségnek, amelyet a kolozsvári országgyűlés 1601 elején [[Báthory Zsigmond]] visszahozására Moldvába küldött. Ugyanebben az évben Báthory megbízásából titkos küldetésbe Lengyelországba utazott. 1602-ben Prágában is járt követségben, majd Báthorynak lemondása után tagja volt annak a követségnek, amelyet 1603 elején a gyulafehérvári országgyűlés Rudolf császárhoz küldött, hogy Erdély hódolatát megvigye.

1604. december 19. körül udvarhelyszéki kapitánynak nevezték ki. 1605-ben [[Bocskai István]] pártjára állt. 1606-ban Bocskai a székelyek generálisává nevezte ki, ekkor a székely sereggel Gyulaffy fővezér táborához csatlakozott. Gyulaffy megbetegedése után ideiglenes fővezérként szolgált, majd az új fővezér Bogáthy Menyhérttel együtt Segesvár ostromára ment. Bocskai alatt mint a [[erdélyi fejedelmi tanács|fejedelmi tanács]] tagja volt. Jelentős szerepet játszott [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] fejedelemmé választásában. Rákóczi kancellárnak nevezte ki, és több birtokkal jutalmazta.

1608. március 31-én, [[Báthory Gábor]] fejdelemfejedelem beiktatási ünnepén, egészségi okokra hivatkozva lemondott kancellári tisztségéről. Báthory nem kedvelte Petkit, és hogy távolt tartsa, uralkodása első évében háromszor is követségbe küldte Moldvába. Távolléte alatt Udvarhelyszék felzúdult ellene; Báthory a panaszok következtében ideiglenesen felfüggesztette a főkapitányi tisztségből, később véglegesen másra bízta Udvarhelyszék igazgatását. 1610 után Doboka megye főispánjaként szerepelt. Az év nyarán a török portára ment követségbe. 1611 nyarán szembefordult Báthory Gáborral és a [[II. Mátyás magyar király|II. Mátyás]] szolgálatában az [[erdélyi szászok]] segítségére induló Forgách Zsigmondhoz csatlakozott, ezért a fejedelem az 1612 májusi országgyűlésen jószágvesztésre ítéltette. Élete végén Brassóba húzódott vissza.

==Házassága, gyermekei==