„Traianus-oszlop” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (BAICAN XXX), visszaállítva Atobot szerkesztésére: gépi fordítás nem kell
a kis kiigazítások
11. sor:
[[Fájl:Relief Kolumna Trajana.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Dombormű részlete]]
 
A '''Traianus-oszlop''', a [[Marcus Ulpius Traianus római császárRóma|TraianusRómában]], [[RómaiTraianus Birodalom|római császár]] császár ([[98]] – [[117]]) [[rómaTraianus fóruma|fórumának]]i fórumának közepén álló 38,7 méter magas márványoszlop. "…előtte a diadalív, mely a nagy tér bejáratául szolgált, a két könyvtárépület és a basilica elpusztúltak; ez utóbbinak oszlopromjai sejtetik csak a császári forum fényét" – emlékezik róla a világtörténet. 1587 óta a tetején Péter apostol szobra áll, építésekor azonban Traianus aranyozott bronzszobrának adott helyet. Alkotója [[Apollodórosz (építész)|Apollodórosz]].
==Leírása==
 
Az oszlop talapzata 58 méter magas. Három oldala domborművekkel díszített, és eredetileg a császár hamvainak elhelyezésére szolgált.
Történelmi jelentőségét a spirálisan, mintegy 200 m hosszan a törzsön elhelyezkedő domborművek sorozata adja, amelyen Traianus két [[Dacia (római provincia)|daciai]] hadjáratának eseményei láthatók. A domborműszalag 22 csigavonalat tartalmaz és huszonhárom márványtömbből áll.
 
A "képekre"„domborművekre” a katonaság – amelynek csoportjait háborúban és békében is ábrázolták –, tevékenysége illetve az ellenség krónika-szerű bemutatása a jellemző. A kompozíció kötött, időrendi. Minden történet középpontjában Traianus alakja látható, a táj- és környezetábrázolás a mondanivalónak van alárendelve. Az építész ezt a [[mezopotámia]]i művészet hagyományaiból vehette át.
 
A császár győzelmét megörökítő dombormű egy igen jelentős történelmi esemény bemutatására törekszik, hiszen ''a daciai háborúval egyidejűleg Aulus Cornelius Palma Arabiát, a Bostra és Petra között elterülő vidéket is meghódította és provinciává tette''. <ref>Marczali Henrik: ''Nagy képes világtörténet'' (Franklin Társulat, Bp., 1895-1905. XXX. fejezet, A Flaviusok, Nerva, Traianus és Hadrianus uralma)</ref>