„Galánta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
43. sor:
Az Árpád-kori alapítású magyar települést [[1237]]-ben, majd 1270-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király oklevelében említik először, mint a pannonhalmi apátság egykori birtokát. Ősi templomának létezéséről egy [[1390]]-ben kiadott oklevél tesz említést. Egy [[1291]]. évi határleíró oklevél a Galántai Újfiak birtokának mondja. [[1297]]-ben két Galántát említenek az oklevelek, melyek közül az egyik Ó-Galánta, mely Galántának volt része. [[1303]]-ban Lég fia Ivánka comes és fia Miklós, valamint berencsi Vörös Ábrahám között hitbér és leánynegyed egyezség tárgya volt. [[1340]]-ben birtokosa Galántai Wosk volt. [[1425]]-ben galántai Bessenyey Ilona után fia [[Esterházy Ferenc]] örökölte, aki [[1579]]-ben pozsonyi alispán volt.
A [[reformáció]] idején az Esterházy család áttért a protestáns hitre, s a Papdombon álló [[1563]]-ban újjáépített templomot a reformátusoknak adták. Az [[ellenreformáció]] időszakában azonban az Eszterházyak ismét katolikusok lettek, s ekkor a templomot is visszajuttatták a katolikusoknak, amely azonban [[földrengés]] következtében a 18. század végén összedőlt.
Első iskoláját nemesi alapítványként [[1519]]-ben létesítették. [[1570]]-ben a településnek már vásártartási joga volt. Fejlődése nagyrészt az [[Esterházy család]]nak köszönhető. Két kastélyuk közül a régebbit [[1647]]-[[1648]]-ban fallal és vizesárokkal erősítették meg, majd a [[18. század]] második felében barokkizálták, az [[1890-es évek]]ben [[reneszánsz stílus]]ban átalakították. [[1992]]-ben restaurálták, ma közművelődési célokat szolgál. Másik kastélya a [[16. század]]ban épült, [[1860]]-ban átalakították.
124. sor:
Fájl:Galánta busz állomás 1.jpg
</gallery>
* [[I. István magyar király|I. István]] királynak szentelt rk. templomát 1797-1805 között
* A temetői úton álló [[Nepomuki Szent János]] kápolna [[1827]]-ben épült [[klasszicista stílus]]ban.
130. sor:
* Egykori kegykápolnája a [[Mátyusföld]] jelentős búcsújáróhelye volt. A kápolna melletti szentkútnál a régi időkben egy szegény asszony beteg gyermeke gyógyult meg. [[1950]]-ben a kápolnát lebontották, felszerelését a plébániatemplomba vitték, a búcsújárás megszűnt.
* Két Eszterházy [[kastély]]a közül a [[reneszánsz stílus]]út [[1600]] körül építtette [[Esterházy Ferenc]]. [[1992]]-ben fejeződött be teljes
* A neo[[gótika|gótikus]] kastélyt [[1633]]-ban [[Esterházy Dániel]] és [[Esterházy Pál]] építtette. [[1736]]-ban [[barokk]] stílusban építették át. Mai formáját [[1860]]-ban kapta, amikor [[Esterházy József]] neogótikus stílusban átépíttette. A [[kastély]]t a 19. század második felétől park övezi, amelyben egzotikus növények és hatalmas [[tölgy]]fák is találhatók. Az [[1980-as évek]] végén elkezdett felújítási munkálatai a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően félbeszakadtak.
136. sor:
*Két geotermális kútja van, amelyek 2100 m mélységből hozzák felszínre a 78°C hőmérsékletű hévizet. A geotermikus energiát távfűtésre is hasznosítják, az ''Észak-lakótelep'' 1300 lakását és a kórházat is ezzel fűtik.<ref>Gaál László írása az Új Szó 2008. december 8-i lapszámában.</ref>
* Termálfürdőjét [[2007]]-ben nyitották meg. A
* A [[szocializmus]] évtizedeiben a város főterén álló [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]-szobrot [[2001]]-ben egy főtérhez közeli kertvendéglőben helyezték el.
157. sor:
== Sport ==
* A galántai futóversenyt áprilisban rendezik meg.
* Gyakorta rendeznek
== Testvérvárosai ==
| |||