„Csömör” változatai közötti eltérés

[[1541]]. augusztus 29. Csömör az [[Oszmán Birodalom]] területévé vált. Az [[1546]]. évben, a budai [[szandzsák]] összeírásában Csömör már [[Puszta (település)|pusztaként]] szerepelt. Az [[1610]]. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. [[1617]]. szeptember 25-én Wattay János Tassy János [[szécsény]]i végvári vitézt (rokonát) bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.

Az [[1620-as évek|1620-as]] és az [[1630-as évek]] között Csömör pusztát Cinkota, [[Fót]], [[Mogyoród]], Csíktarcsa, [[Kerepes]] falvak lakó bérelték. [[1638]]. július 1-jén, PPS [[vármegye]] sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát. Az [[1656]]. évben Budai Bornemissza Pál, a [[garamszentbenedek]]i [[konvent]] előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is. [[1661]]. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta felsővattai Wattay Pál tulajdonába került. [[1663]]. június 14-én, [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]] Csömör pusztát Horváth Mátyás [[kassa]]i strázsamesternek, Viszlay Demeter [[szendrő]]i [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.91 tisztek .28hadnagy.2C f.C5.91hadnagy.2C sz.C3.A1zados.29|hadnagynak]] és még három végvári vitéznek adományozta.

[[1676]]. január 17-én, [[Fülek]]en megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire. [[1677]]. március 3-án, Töröncsi Gergely [[kosd]]i lakos engedélyt kapott Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépésítésére. Az [[1678]]. évben a [[vác]]i püspökség Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "[[Nógrád vármegye|nógrádi]]" nemeseknek. Az [[1686]]. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól. Az [[1697]]. évben Wattay János [[I. Lipót magyar király|I. Lipót királyhoz]] folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.

Az [[1690]]. évi megyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt. [[1702]]. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János (Pest-Pilis-Solt vármegye kuruc alispánja) Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.

AZA Wattayak [[1720]]-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az [[1728]]. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az [[1731]]-ben a labanc [[Grassalkovich Antal (koronaőr)|Grassalkovich Antal]] voltsajátos Csömöreszközeivel újmegszerezte földesuraCsömört. Az [[1733]]. évben Grassalkovich Antal saját költségén [[katolikus]] templomot építtetett Csömörön.