„Szentsimon” változatai közötti eltérés

| irányítószám = 3625

| szélességi fok = 48

| szélességi ívperc = 13

| szélességi ívmásodperc = 57

| hosszúsági fok = 20

| hosszúsági ívperc = 13

| hosszúsági ívmásodperc = 10

'''Szentsimon''' 1978 óta [[Ózd]]hoz tartozó egykor önálló község. Az egykori [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] egyik leg[[dél]]ebbi települése volt a [[Rimaszécsi járásban]]. A [[Bükk (hegység)|Bükk hegységtől]]től [[észak]]ra a [[Hangony-patak]] völgyében található, [[1978]]. [[december 31.|december 31]]-étől Ózd városrésze. Néprajzilag a sokat vitatott [[Barkóság]] közepe.

''Hangony-puszta'' néven említik írásban először egy [[1214]]-ből származó oklevélben. Ekkor a [[Hangonyi nemzetség]] szállásföldjéhez tartozott, majd a [[Rimaszécs|rimaszécsi]] [[Széchy Balog nemzetség]] kapta királyi adományul. [[1247]]-ben ''[[Simon apostol|Szentsimonúr]]'' a neve, [[templom]]a védőszentjéről[[védőszent]]jéről. Az [[1427]]-es összeírás szerint a falu [[Szécsi Miklós]] birtoka. Ekkor 55 portát jegyeztek fel, amelynek névjegyzéke szervezett (délvidéki?) betelepítésre utal. Templomának freskói [[1330]] és [[1423]]-as évekből származnak.

[[1554]]-ben a [[török hódoltság]] peremén kettős adóztatású terület lett. [[1553]]-ban [[Báthory András]]nak még 25 portája volt a faluban és két új házat is építtetett, de rövidesen elkezdődött az elszegényedés. A szomszéd faluban épített [[Hangony|hangonyi]] [[Pálos rend|pálos]] [[Monostor (épület)|monostort]] is elpusztítja a [[Oszmán Birodalom|török]],s [[1567]]-ben már pusztultként jegyzik fel. Ezzel a szentsimoni [[plébánia]] válik a környék egyházi központjává. [[Alsóhangony|Alsó-]] és Felső-[[HangonyFelsőhangony]], [[Uraj]], [[Susa (Magyarország)|Susa]] és [[Jéne]] is ide tartozik, a környék első iskoláját is Szentsimonban létesítik.

[[1578]]-ban még Széchy Tamásé a falu, de [[1588]]-ban már nem szerepel neve a birtokosok között. A [[Reformáció|hitújítás]] viharai a templomon nyomon követhetők. [[1650]]-ben készítik a [[templom]] festett famennyezetét. [[1652]]-ben [[Wesselényi Ferenc (nádor)|Wesselényi Ferenc]]nek, 22 egész, 2 zsellér, 30 elhagyott és 15 paraszt portája volt itt.

[[1730]]-ban gróf [[Csáky Imre (bíboros)|Csáky Imre]] bíboros megvette a falut. A birtokot tiszttartó útján irányították, akinek házat is építettek. Ez lett később a Község, majd Tanácsháza, napjainkban pedig a közművelődést szolgálja. Az [[1867]]-es jobbágyfelszabadításkor 42 db 24 holdas telket osztottak ki. A maradékot a Csákyak eladták az 1890-es években Miklovics rimaszombati[[rimaszombat]]i ügyvédnek, aki Grossz Jánosnak adta tovább. Ő a Fenyvesallya alatt egy tanyát építtetett, amit később a Dobos testvérek béreltek, majd TSZ tulajdonba került.

[[1911]]-től kövezett út kötötte össze Ózddal, ahol az [[1846]]-ban létesült [[Ózdi Kohászati Üzemek|vasgyár]] gyors fejlődésnek indult.

Az Árpád kori római katolikus templom 1423-ban festett freskókkal és 1650-ben készített kazettás mennyezetével. Az 1200-as években épült Simon és Júdás Tádé (Jézus rokona) apostolok tiszteletére a település szélén levő kisebb mesterséges dombon. [[Nyárádszentsimon|Nyárád-]] és [[Csíkszentsimon]], (mindkettő Erdélyben[[Erdély]]ben) van még erről a két védőszentről elnevezve a történelmi Magyarországon. Templomunkat valószínűleg a rimaszécsi Széchy Balog család építtette, akik királyi adományul kapták a települést a Berény nembéli Hangonyiak foglalásbirtokából. 1214-ben a települést még Hangonypusztának, 1247-ben már Szentsimonúrnak nevezik, a templomról. A település közigazgatási változásait a község története tartalmazza. A templomhajó régen egyenesen záródott, a falak oldalait és sarkait támpillérek erősítették. Ez valószínűsíti, hogy egykor boltozatos mennyezete lehetett. Tornya nem volt, bejáratát a déli falon alakították ki, (ma a gyóntatószék mögött van), ablaka is csak itt volt, magasan lőrésszerűen kiképezve. A templomot később megnagyobbították, így nyerte el a mai alaprajzát. A további bővítések, átalakítások során szentélyt, a nyeregtetőre nyolcszögű huszártornyocskát építettek. Ezt sokszögű sisakkal fedték be, alatta alakították az újabb kori bejáratot.

A legutóbbi bővítésnél épült a sekrestye és az oldalbejárathoz az előtér. Az átépítések pontos időpontjáról hiteles adataink nincsenek. A templom tetőzete régen fazsindely borítású volt, ezt 1960 körül palára cserélték le. 1999-ben a kopott, sérült héjazatot lecseréltették. A tornyot ekkor rézlemezzel fedték be. 2001-ben a lépcsőt építették ujjá a műemlékvédelmi előírások szerint. Figyelemre méltó a torony tetején a történelem viharaira emlékeztető kereszt, csillag, félhold együttes jelenléte, amelyhez hasonlót [[Petőfi Sándor|Petőfi]] 1845-ben Sajógömörben[[Sajógömör]]ben látott.

A szentsimoni templomot leginkább a művészettörténészek ismerik középkori falfestményei és 1650-ben készült festett famennyezete révén. Ezeken kívül a templom berendezései közt is több figyelemre méltó alkotás található: A főoltár és a Mária oltár, a szószék, az orgona több száz éves alkotásait jól kiegészítik Prokopp[[Prokop Péter]], Kontuliné, [[Molnár C. Pál]], és [[Heintz Henrik]] munkái. A templom ismertségét tovább növelte a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal által létrehozott [[Gótikus Útút]] című projektbe való bekapcsolódás. A templom 1900 körüli állapotáról [[Malonyai Dezső]]: A magyar nép művészete című könyvében, az 1948-1960 közti felújításról, nagy múltú plébániájáról, plébánosairól Csomor Ernő esperes kéziratában ír részletesen. Több internetes portálon tévesen református templomként jelölik meg.