„Bárdossy László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Miniszterelnöksége: kép |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
35. sor:
| lábjegyzet=
|}}
== Élete ==
Édesapja dr. [[Bárdossy Jenő]] (1861-1934) miniszteri tanácsos, édesanyja
[[felsőőr]]i Zarka Gizella. Jogot tanult Budapesten, Berlinben és Párizsban. Jogi doktori oklevelét [[1912]]-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen. [[1918]]-tól miniszteri segédtitkár, [[1921]]-től pedig miniszteri titkár volt. [[1922]]-ben került a Külügyminisztérium sajtóosztályára, amelynek [[1924]]-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban házasságot kötött [[1926]]-ban lett miniszteri tanácsos, [[1930]]-tól a [[london]]i követség tanácsosa. [[Carlile Aylmer Macartney]] angol történész azt írta Bárdossyról, hogy a magyar politika legjobb embere volt Londonban, aki a legtöbb szimpátiát szerezte Magyarországnak.
44 ⟶ 45 sor:
[[1941]]. [[február 4.|február 4-én]] lépett a betegségben elhunyt gróf [[Csáky István (politikus)|Csáky István]] örökébe mint külügyminiszter.
[[április 3.|Április 3-án]], gróf [[Teleki Pál]] öngyilkosságát követően [[Horthy Miklós]] kormányzó miniszterelnökké nevezte ki,
Világnézetét tekintve nem volt [[nemzetiszocialista]], miniszterelnökségének idején, illetve az előtt sem látszott különösebben lelkesedni a német eszmékért, ám ugyanakkor aktív németbarát politikát folyatott. Kortársaival, [[Gömbös Gyula|Gömbös Gyulával]] vagy [[Imrédy Béla|Imrédy Bélával]] ellentétben nem foglalkozott a magyar nemzeti ideológiával.
55 ⟶ 56 sor:
Júniusban terjesztette be a parlamentben a „[[harmadik zsidótörvény]]” javaslatát, amelyet a parlament az 1941. évi XV. törvénycikként fogadott el.
A törvény faji alapon határozta meg a „zsidó” fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését,
A háborúban való magyar részvétel kérdésében szemben állt [[Werth Henrik]]kel, a honvéd vezérkar főnökével, [[Bartha Károly (katona)|Bartha Károly]] honvédelmi miniszterrel, közös platformot alkotva [[Horthy Miklós]]sal és [[Szombathelyi Ferenc]]cel.
Miniszterelnökségének idejére esik a kamenyec-podolszkiji mészárlás, amely a magyarországi holokauszt első állomása. 1941
1941. [[december 11.|december 11-én]], Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát az [[Amerikai Egyesült Államok]]kal.
68 ⟶ 69 sor:
== Élete 1945-ig ==
[[1943]]-ban könyvet jelentetett meg ''„Magyar politika a mohácsi vész után”'' címmel. Az [[Egyesült Keresztény Nemzeti Liga]] elnöke lett. [[1944]] májusában Szombathely országgyűlési képviselővé választotta. Októberben részt vett a [[Törvényhozók Nemzeti Szövetsége|Törvényhozók Nemzeti Szövetségének]] megalakításában,
== Népbírósági pere ==
A háború után felállított [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróság]] [[Imrédy Béla|Imrédy Bélával]] együtt tartotta perét - első fokon 1945. október 19-étől november 3-áig. Tárgyalása során,
Az ellene felhozott vádpontok:
80 ⟶ 81 sor:
Paradox módon a harmadik zsidótörvény beterjesztése és elfogadtatása nem szerepelt a vádpontok között <ref>http://magyarnarancs.hu/belpol/per-ujrafelveteli_kerelem_bardossy_ugyeben_tetemrehivas-60942</ref>.
A tárgyalásán hosszas vita folyt a hadüzenet, a hadiállapot és hadban állás fogalmáról, ami a mai napig is a nemzetközi jogászok vitáinak tárgya. A tárgyalás során úriember módján viselkedett az őt gyalázó, ordítozó, trágárkodó hallgatóság dacára is. Bárdossy ugyanakkor a [[Párizsi Békeszerződés]] ismételt igazságtalanságai nyomán újra éledő - bár a hatalom által elfojtani igyekezett - revizionista hangulatot próbálta felhasználni a hallgatóság maga mellé állítására, azzal, hogy a trianoni igazságtalanságokra hivatkozott a háborúba való belépés okaként. Rákosi Mátyás egy alkalommal jelent meg a tárgyaláson, ahol érzékelte a vádlott intellektuális fölényét és az általa szítani kívánt Trianon-ellenes hangulatot. Este gépkocsit küldött Major Ákoshoz, és figyelmeztette, hogy ne vitatkozzon Bárdossyval, hanem rövid kérdésekre rövid válaszokat követeljen, ezek hiányában vonja meg tőle a szót.
Védelme nem érvelt a nullum crimen sine lege kifogással, tehát azzal, hogy elkövetésük idején az általa elkövetett cselekmények nem minősültek bűncselekménynek; hivatkozott ugyanakkor a rebus sic stantibus elvére, vagyis arra, hogy az elkövetett cselekményeket azon körülmények között kell értékelni, amikor és ahol azokat elkövette. A még hatályos 1848: III. tc. alapján vitatta a népbíróság hatáskörét, hiszen szerinte volt miniszterelnök felett csak e célra felállított parlamenti különbíróság ítélkezhetett. A másodfokú tárgyaláson védője semmisségi panaszt nyújtott be arra hivatkozva, hogy a tanácsvezető bíró, [[Major Ákos]] nem rendelkezett az ún. egységes bírói és ügyvédi képesítéssel.
| |||