Wikipédia

„Ízisz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Templomai: hiv. jav.
a korr, eliras jav., link, szövegrendezés
1. sor:
[[Kép:Egypte louvre 066.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Balról jobbra: [[Hórusz]], [[Ozirisz]] és Ízisz hármas szoborcsoportja a [[XX. dinasztia]] korából ([[Louvre]], [[Párizs]])]]
 
'''IsisÍzisz''' (ókori [[egyiptomi nyelv]]en: ''Iszet'' vagy ''Aszet, 3s.t)'' az [[ókori Egyiptom]] egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, [[Ozirisz]] felesége, [[Hórusz]] anyja.
 
Eredete nem tisztázott, valószínűleg a [[Nílus#Deltatorkolata|Nílus-deltában]] imádták először; más egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az [[V. dinasztia]] idejéből maradt fenn említése (ebből az időből maradtak fenn az első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott. Később kultusza elerjedt a [[Közel-Kelet]]en és egész [[Európa|Európában]]; a [[Ókori Görögország|görögök]] és a [[Római Birodalom|rómaiak]] is tisztelték; temploma épült még a [[Brit-szigetek]]en is, és szórványokban még a [[6. század]]i, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai [[Magyarország]] területén a római kori, [[Szombathely#A város ókori története (Savaria)|savariai]] ''[[Iseum]]'' a kultusz leghíresebb emléke.
 
[[Fájl:Ägyptischer Maler um 1360 v. Chr. 001.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Ízisz'' (falfestmény i. e. 1360 körülről)]]
 
== Neve és kiejtése ==
18. sor:
A görög-római világban Ízisz a [[misztériumvallás]]ok egyik legfontosabb alakjává vált, és több ókori szerző is említi templomait, kultuszát és szertartásait. Templomai épültek a mai [[Irak]], [[Görögország]], [[Olaszország]] és [[Anglia]] területén is ([[Hadrianus fala|Hadrianus falánál]] fedezték fel maradványait). [[Philai]]-ban kultusza a 6. századig fennmaradt, jóval a kereszténység elterjedte utánig.
 
Az ókori [[Szombathely|Savariaban]] állt szentély [[II. század]]i épületmaradványainak első rekontrukciójátrekonstrukcióját [[1963]]-ban nyitották meg. Legrangosabb épülete az istennő központi szentélye.<ref>{{Cite web |url=http://epulettar.hu/projekt/iseum-isis-szentely-romkertje-szombathely|title=Iseum (Isis szentély romkertje), Szombathely|work=épülettár.hu |accessdate=20110330}}</ref> A terület ma látható újjáépítése a legfrissebb régészeti feltárások és történeti kutatások alapján [[2010]]-ben történt meg.
 
<center><gallery perrow="3">
Fájl:ArriveeAuTempleDePhilae.jpg|Ízisz temploma ([[Philai]], [[Egyiptom]])
Fájl:Brogi, Giacomo (1822-1881) - Pompei - Tempio d'Iside - n. 5038 - ca. 1870.jpg|Ízisz temploma ([[Pompeji]])
Fájl: Ízisz Szentély rekonstrukció Szombathely.JPG|Ízisz szentély rekonstrukciója ([[Szombathely]])
27. sor:
 
=== Papsága ===
Ízisz egyiptomi papságáról kevés adat maradt fenn, de bizonyos, hogy története során férfi és női papok is szolgálták. A görög-római korban már minden papja nő, legtöbbjük gyógyító és [[bába]] is, és a hiedelem szerint különleges képességekkel rendelkeztek, értelmezni tudták az álmokat, és hajuk befonásával vagy fésülésével képesek voltak szabályozni az időjárást. Ez utóbbi hiedelem abból alakulhatott ki, hogy az ókori egyiptomiak a csomónak mágikus erőt tulajdonítottak (Ízisz-csomó: védelmező amulett formájában gyakran előfordult).
 
=== A trónon ülő királynő ===
 
Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, így – három másik istennővel együtt ([[Nebethet]], [[Neith]], [[Szelket]]) – a temetkezésben is fontos szerepet töltött be, neve több mint nyolcvanszor szerepel a [[Piramisszövegek]]ben, a [[kanópuszedény]]ek őrzői közül pedig a [[máj]]at óvó [[Imszet]] isten védelmezőjének tekintették. A fáraó feleségével történő azonosítás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Ízisz a fáraó védelmezőjének és később isteni megtestesülésének tartott Hórusz hitvese. Emiatt néha Hathort tartották az anyjának. A [[Középbirodalom]] idejére, amikortól a sírszövegeket a nemesek is használni kezdték, Ízisz szerepe kibővült a nemesek, sőt, a közemberek védelmezésével is.
 
Íziszt és húgát gyakran ábrázolták koporsókon, kitárt szárnyú nőalakként, akik a gonosztól védik az elhunytat.
 
Az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idejére Ízisz a fáraó anyjaként és védőjeként jelentős, gyakran ábrázolják, amint tejével szoptatja a fáraót. Lehetséges, hogy ez volt eredeti szerepe és nevének eredete ezzel kapcsolatban áll: több afrikai törzsnél a király trónját „a király anyjá”-nak nevezik, ami nyújthat némi belátást az ókori egyiptomiak gondolatvilágába.
 
== Ikonográfiája ==
48 ⟶ 47 sor:
 
=== Ábrázolása ===
[[Fájl:Izisz szobor.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Ízisz szobra a [[Louvre]]-ban ([[Párizs]])]]
 
Íziszt a művészetben eredetileg hosszú ruhát viselő nőként ábrázolták, fején a trónt jelentő hieroglifával, néha lótuszvirággal[[lótusz]]virággal a kezében vagy szikomorfaként[[szikomorfa]]ként. Miután alakja egybemosódott Hathoréval, fejdíszét a Hathoré váltotta fel: tehénszarvak, köztük a napkoronggal. Néha tehén vagy tehénfej is jelképezte. Rendszerint fiával, Hórusszal együtt ábrázolták, fején koronával, [[keselyű]]vel, néha pedig [[héja]]ként, amint Ozirisz teste fölé száll.
 
Leggyakrabban kezében ankhhal és egyszerű bottal ábrázolják, de néha az eredetileg Hathorhoz tartozó [[szisztrum]]mal és a félhold alakú ''[[menat]]'' nyakékkel.
61. sor:
 
==== Anubisz ====
Egy későbbi legenda [[Anubisz]] születésével kapcsolatos. A történet elmeséli, hogy Nebet-Hutot, Széth feleségét frusztrálta férje homoszexualitása[[homoszexualitás]]a, ezért Ízisznek öltözött, hogy elcsábítsa Oziriszt. Ozirisz valóban összetévesztette őket; Nebet-Hut ekkor foganta Anubiszt, de, mivel félt Széth haragjától, rábeszélte Íziszt, hogy vegye magához a gyermeket. A mítosz elmagyarázza, miért hozták Anubiszt kapcsolatba az alvilággal (mert Ozirisz fia), és hogy miért nem léphetett apja örökébe (mert törvénytelen; így Ozirisz maradt az alvilág ura).
 
<!-- ezt át fogom rakni valahová, mert Ízisz nem is szerepel benne-->
=== Ízisz és Ozirisz ===
A kezdetekkor Ozirisz feleségével, Ízisszel, aki a húga volt, bölcsen uralkodott Egyiptomban. Megtanította az embereket az írásra is. Testvére, [[Széth]] azonban megirigyelte hatalmát és csináltatott egy fenséges ládát. Egy lakomán kijelentette, hogy azé lesz a láda, aki pontosan kitölti azt. Amikor Ozirisz is kipróbáljakipróbálta, rácsapjarácsapta a láda fedelét és a Nílusba dobjadobta. Ízisz a holttest keresésére indul, meg is találja, de végül Széth feldarabolja és szétszórja a holttest darabjait. Ízisz ezért mindenhol gyászolja szeretett férjét, összeszedi testének darabjait és életre kelti; Ozirisz így az alvilág ura lesz, aki megítéli a holtakat. Halála után nemzi Hóruszt. Hórusszal Ízisz sokáig a mocsarakban bujkált, hogy elrejtse a gyermeket Széth elől; Hórusz felnőve bosszút állt apjáért. A mítoszt részletesen lásd itt: [[Ozirisz-mítosz]].
 
=== Ízisz csele ===
124. sor:
-->
 
== ReferenciákForrások ==
{{források}}▼
# Richard H. Wilkinson (2003), The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt.
# Spence, Lewis (1990), Ancient Egyptian Myths and Legends.
130 ⟶ 131 sor:
# Shaw, Ian (195), The British Museum Dictionary of Ancient Egypt.
# Rosalie David, (1998) Handbook to Life in Ancient Egypt.
*# Alain Quesnel: Egyiptom:Mítoszok és legendák. Gulliver Kiadó 1991. ISBN 963-7447-32-6▼
*# {{MNL|10|99}}▼
 
== ForrásokKapcsolódó szócikkek ==
▲{{források}}
▲* Alain Quesnel: Egyiptom:Mítoszok és legendák. Gulliver Kiadó 1991. ISBN 963-7447-32-6
▲* {{MNL|10|99}}
 
== Lásd még ==
* [[Averrunci]]
* [[Philae]] (templom)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ízisz”